Lengyel húsvét II. - keresztény és pogány hagyományok

Fotó: Krakkó blog

A vasárnapi "húsvéti reggelit" nem sietik el a lengyelek. Az ünnepi asztalt puszpángágakkal, barkával, virágokkal díszítik, a saláták, felvágottak és a hagyományosan hagymahéjjal, ma már ételfestékkel színezett tojások valóságos szín- és ízkavalkádot hoznak létre. A lakomát az előző nap megszentelt tojásokkal kezdik, megtörik és boldog húsvétot kívánnak egymásnak. Ezután következik a leves, ami általában żurek - erjesztett rozslisztből készült savanyú leves (régi magyar szóval cibereleves) kolbásszal vagy más füstölt hússal és tojással, vagy barszcz biały - búzalisztből erjesztett, kevésbé karakteres és tejföllel, krumplival szelídített savanyú leves, ritkán barszcz czerwony, vagyis savanyú céklaleves. A felvágottak mellett sülteket, pástétomokat is szokás készíteni, és természetesen elmaradhatatlan a tojás és a torma. A sütemények között a legfontosabb a babka, vagyis a kuglóf. Jellegzetes húsvéti édesség a pascha - cukros, tojássárgás túrómasszából formázott, sütés nélkül készített kerek pudingszerűség, amely az orosz konyhából került a lengyel hagyományba (de ezt inkább ne szellőztessük lengyel házigazdáink előtt). A mazurek vastag, omlós tésztalapból és émelyítően édes bevonatból készült sütemény - készülhet cukor-, karamell- vagy csokimázzal, esetleg szárított gyümölcsökkel és diófélékkel (mazurek bakaliowy). A sima felületű mázakat gyakran cukormázzal vagy mazsolával és mandulapehellyel díszítik: barkaágakat, hímes tojást, Alleluja feliratot és más húsvéti szimbólumokat kanyarítanak a sütemény tetejére.

Húsvét hétfőn nem kell aggódnunk amiatt, hogy a locsolók összevissza büdösítenek a parfümjeikkel - a lengyelek kizárólag vízzel locsolnak. Viszont nemcsak a látogatók, hanem az utcákon garázdálkodó kisebb és nagyobb, ill. örök gyerekek is váratlanul lefröcskölhetnek, úgyhogy résen kell lennünk, ha kimerészkedünk otthonról.

Húsvét másnapján Salwator városnegyedben, a ciszterci nővérek Visztula-parti kolostora mellett, az Emaus és a św. Bronisławy utcák metszéspontjánál a középkor óta búcsút rendeznek. Az ünnepség neve Emaus (az emmauszi vacsora emlékére). Az ünnepi misét a krakkói érsek celebrálja, a legtöbben azonban a kirakodóvásár miatt látogatnak ide, ahol az árusok léggömböt, mézeskalácsot és más édességeket, agyagsípokat és zenélő vagy Tórát tanulmányozó zsidókat ábrázoló megdöbbentő fafigurákat kínálnak.

Kedden egy másik hagyományos rendezvényre kerül sor a Podgórze városrészben található Krakus halmánál (Kopiec Krakusa). A Rękawka eredete pogány halottünnepig nyúlik vissza, amelynek résztvevői a dombról tojást, más ételeket és pénzérmeket gurítottak a lent várakozó gyerekeknek és szegényeknek.A szokást az osztrákok betiltották, a független Lengyelországban azonban újjáéledt. 2000 óta a Rękawkát szláv hagyományőrzők rendezik, akik sátrakat állítanak fel a domb körül, és a kora középkor hangulatát idézik fel a látogatók előtt. Idén 12-kor, máglyagyújtással kezdődik az ünnepség, 13 órakor Marzanna-szertartásra kerül sor, de lesz boszorkánypárbaj (15.25), csatajelenet (15.30) és koncert is (17.45). Kívánjuk, hogy járjon eredménnyel a szertartás, és végre Krakkóban is beköszöntsön az igazi tavasz.