Krakkó tej- és gluténmentesen

Pirog, perec, melegszendvics... Krakkói ikon-ételek. Hát még a lengyel konyha sok más remeke - tejfölös levesek, túrótorta, almáspite... 2003 óta nem ettem egyiket sem, és tudom, hogy halálom napjáig nem kóstolhatom meg őket. Étel-intoleranciám van: a tejtermékek, a marhahús, a búza, rozs, árpa, a paradicsom és paprika, az alma és a mindenütt jelenvaló szója mind szerepel a feketelistámon. Tudom, milyen nehéz így az utazás, ezért állítottam össze ezt a bejegyzést a sorstársaimnak.

A gluténmentes termékek vásárlói jól ismerik a lengyelországi péksüteményeket: több cég is szállít a budapesti táplálékallergia üzletekbe. Ezeket a termékeket, és még jóval többet is vásárolhatunk az óvároshoz közeli két bioboltban. Néhány alapvető gluténmentes élelmiszert: kenyeret, lisztet, néha tésztát és süteményt minden nagyobb élelmiszerboltban találhatunk. Jómagam nem szeretem a védőgázas fóliában árult mindenmentes péksüteményeket, úgyhogy a Hamlet-jellegű, de annál jóval finomabb rizs- és kukoricaszeletekre - elsősorban a Kupiec, a Sonko és a Good Food márkára - hagyatkozom, amik a legkisebb boltokban is kaphatók, a nagyobbak pedig a legkülönbözőbb ízekben kínálják a "hungarocellkenyeret".

A felvágottak közül a Biedronka diszkontok laktóz- és gluténmentes fekete-erdei sonkáját és tartósítószer-mentes, 100% csirkehúsból készült csirkecabanossiját (kabanosy z kurczaka) tudom ajánlani. Rizstejet a bioboltokban és a hipermarketekben találunk, a Kaufland kivételével. Szinte minden üzletben kapni gluténmentes Nestlé kukoricapelyhet.

A lengyel sörkultúra fejlettségéhez képest elég meghökkentő tény, hogy nincs lengyel gluténmentes sör. Az Alma áruházakban kaphatunk Estrella Daura spanyol gluténmentes sört, ami a magyarok számára sem ismeretlen. A Świat Piwa (A sör világa) és a Skład Piwa (Sörlerakat) italboltokban viszont lehet kapni gluténmentes cseh söröket. A Bernard markáns üvege karakteres világos sörkülönlegességet rejt, a kézműves Celia sör malátaízű barna változatban is kapható.

Letinkább Celiát - fotó: Krakkó blog

A sör alternatívájaként feltétlenül próbáljuk ki a cidert, amely lengyelül cydr névre hallgat. Mivel nálam az alma is kiesik, a körtés változatot ismerem, amiből a Miłosław az igazi; a Warka Perry a Somersbyhez hasonló, inkább műkörte ízű, mint valódi erjesztéssel készült ital. Sokan dicsérik az Ignaców cidert, bár állítólag ez sem annyira markáns erjedésízű, mint a francia száraz cidre.

Az óváros szomszédságában egyetlen étteremről tudok, amely gazdag gluténmentes menüt kínál: ez a Wawel közelében található Pod Baranem (Kosos) vendéglő. A menüben szerepelnek a lengyel konyha slágerei: a húsleves tésztával, a céklaleves tésztatáskákkal (barszcz z kołdunami), a rántott sertésszelet, a pirogok, palacsinták és a sernik (túrótorta vastag túróréteggel, egyes esetekben tészta nélkül), meg persze az erdei gombák és vadételek. Az étterem azzal hirdeti magát, hogy nem használ félkész alapanyagokat. Családtagomnak nagyon ízlettek itt az ételek, én még nem próbáltam, talán majd valami nagyobb évforduló alkalmával.

Egy időben péksütemény helyett egy Krakkó közeli lengyel-mexikói családi vállalkozás, a Molino allergénmentes, vegán slow food tortilláit fogyasztottam. Ezek a termékek eredeti mexikói recept alapján, külön gyártósoron készülnek, gluténmentességüket a legnevesebb lengyel gyermekegészségügyi központ (Centrum Zdrowia Dziecka) igazolta. A Molino szállít a Karmelicka utcai Alebriche étterembe is, de mivel a mexikói konyha többi fontos összetevője a tiltólistámon van, nem voltam még ott, ezért nem tudom, mennyire őrzi meg az étterem a tortillák gluténmentességét.

A többi étterem és kávézó ajánlata nagyon esetleges. Van, ahol a csalogatónak kitett táblán megjelenik a "gluténmentes" varázsszó, aztán sokszor el is tűnik, vagy kiderül, hogy csak rendelésre készítenek gliadinszegény süteményeket. A Salwator városnegyedben működő Zdrowe Love kávézó-csemegézőben kaptam gluténmentes süteményt, amiről némi kérdezősködés után kiderült, hogy tejtermék nélkül, olajjal készült; de a neonszínekkel berendezett, ürességtől kongó alagsor nem az a hely, ahova szívesen visszamennék.

A boltokban szinte mindenütt kapható Grycan fagylaltok igazoltan gluténmentesek, a szörbetek tejmentesek is. Mindegyik nagyon finom, a tejesek között egész rafináltak is kaphatók (cappuccino, csokis menta vagy az ismert lengyel édesség ihlette csokis szilva). A Grycannak némelyik bevásárlóközpontban és a főpályaudvar új épületében fagyizója is van. A súlyos tejallergiások azonban itt már rosszul járhatnak, mert egy kanállal többfajta fagylaltot is szednek, vagyis a szörbetbe belekerülhetnek a tejszínes fagylaltok maradványai. Minden fagyihoz külön kanál dukál azonban az óvárosi Rinella fagylaltozóban, ahol a banán kivételével minden gyümölcsfagylalt tejtermék hozzáadása nélkül készült, gluténmentességükről viszont nincs tudomásom. Mind a Grycan fagyizókban, mind a Rinellában kérhetünk tölcsér helyett papírpoharat.

Aki nem olyan súlyosan allergiás, hogy a "nyomokban ezt-azt tartalmaz" felirat elriaszthatná, annak tejmentes édességként melegen ajánlom a szezámos grillázst (sezamki) és a halvát (chałwa), ami Lengyelországban szezámmagból készül, és gyakorlatilag minden boltban kapható. Vigyázat: a lengyel halva tojásfehérével készül, úghogy a tojásallergiások maradjanak meg a görögnél vagy a töröknél. (Török boltot a Rynek Kleparskin találunk, a halva mellett főleg a lokum-kínálata impozáns - de a gluténmentes diétán élők ne kísérletezzenek a keményítőzseléből készülő lokummal.)

A lengyeleknél népszerű hajdinakása gluténnal szennyezett lehet, a Lengyel Lisztérzékenyek és Gluténmentes Étrenden Élők Társaságának vizsgálata alapján azonban a több boltban is kapható Cenos fehér (pirítatlan) hajdina gluténmentes, úgyhogy bátran főzhetjük a szállásunkon vagy vihetjük haza egy lengyel vacsorára.