Wrocław - NFM / Nowe Horyzonty / Négy felekezet negyed

„Narodowe Forum Muzyki - elewacja” autorstwa P. Ludwina - PB Inter System SA. Licencja CC BY 3.0 na podstawie Wikimedia Commons - https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Narodowe_Forum_Muzyki_-_elewacja.jpg#/media/File:Narodowe_Forum_Muzyki_-_elewacja.jpg

A zakopanei Zene a csúcsokon helyett idén végül ismét a Wratislavia Cantansra esett a választásom. Wrocławi utazásom célja Anna Prohaska és az Il Giardino Armonico közös koncertje volt. A nevek mellett a repertoár is vonzott - Dido és Kleopátra, két erős és önálló asszony portréja a barokk operában -, de a két héttel korábban nyílt Nemzeti Zene Fórumra (Narodowe Forum Muzyki, NFM) is kíváncsi voltam, amely a következő nagy, ultramodern lengyelországi hangversenyterem a Lengyel Rádió Szimfonikusainak katowicei székhelye után. A buszt már Krakkóban csak sprinttel értem el, a tolmácsoláson viselt fehér blúzt a jármű mosdójában cseréltem át "koncertes" felsőrészre. A péntek délutáni csúcs miatt tíz perces késéssel futottunk be az ideiglenes buszpályaudvarra, úgyhogy húsz percem maradt a hangverseny kezdetéig. Egy trafikban vettem magamnak izotóniás italt, kinyitottam, meghúztam, aztán a kiskosztüm-bőrönd-kézitáska együttes dacára futásnak eredtem. Átsuhantam a historikus, meseszerű vasúti pályaudvar aluljáróján, a Piłsudski utcán bevillant az oldschool Polonia Szálló, ahol tavaly laktam, majd a Świdnicka szocreál pompája következett, végül a Podwale (Váralja) utca a bíróság gigantikus, erődre emlékeztető porosz téglaépületével. A Podwale túlsó oldalán már az egykori várárok húzódott a festői parksávval. A holtág világoszöldje, a barnuló szélű, de még zöldellő lombok és a háttérben a koncertterem rozsdaszínű homlokzata a nappali fény utolsó sugaraiban lenyűgöző látványt nyújtott, ami a sebességem ellenére is szinte belém égett (vagy épp a sebességem miatt, mint ultramaratonfutó családtagom megállapította). Korábban azt gondoltam, ilyen fény- és színhatásra csak a Photoshop képes.

Wrocław, vasúti pályaudvar - forrás: rynek-kolejowy.pl

Wrocław, várárok - forrás: Wikimedia Commons

A régi Boroszló alaprajzán jól látható az Odera és a várárok.
Wrocław térképe - akár a Google Maps-on - ma sem sokat változott.
(Forrás: fotopolska.eu)

Az NFM elé érve láttam, hogy a plac Wolności (Szabadság tér) a felújítás után hatalmas sétaterületté változott, ahol remélhetőleg különféle rendezvényekre kerül majd sor. Aztán beléptem az új zenepalotába és elszédültem az óriási, csillogó üveg- és kőfelületekkel határolt tér élményétől. A fehér kőlépcsőn lesiettem az átrium aljára, ahol az utolsó pillanatban engedtek be a kamaraterembe. A színpadra hamarosan felvonult a Giardino, majd fekete-arany reneszánsz ruhában, kibontott, hullámzó hajjal besétált az est csillaga. Betegsége miatt sajnos rövidebb és könnyített repertoárt énekelt, ám a Purcell-féle Dido-kerettörténet (az első kétségbeesés: Peace and I are strangers grown és a búcsú: Remember me) megmaradt, közben némi Kleopátra-beékelődéssel. Kicsit kellemetlen meglepetésként szolgált, hogy a terem akusztikája korántsem volt tökéletes. Középen tényleg jól szólt, az ajtónál azonban az ének rosszul hallatszott, nem csengett ki igazán.

Anna Prohaska és az Il Giardino Armonico - forrás:
https://www.facebook.com/Wratislavia-Cantans-250344538329454/timeline/

A hangversenyen részt vett Wrocław főpolgármestere is. Bármit is gondolunk a politikáról (főleg így a lengyelországi választások előtt), nekem imponált, hogy a városvezető nem reprezentatív okokból, hanem magánemberként vett részt ezen a kisszámú és nagyon speciális ízlésű közönségnek szervezett eseményen. A liftben aztán később Anna Prohaskával találkoztam össze. Wrocław szlogenje - ugyanúgy, mint Győré - a "találkozások városa". Ez nekem már Győrben is, de Wrocławban is bejött, és nem is csupán a folyótorkolatok meg a nyugatra vezető autópálya miatt.

A koncert után szállásadómra várva a Nowe Horyzonty (Új távlatok) artmozi előcsarnokába húzódtam be. Az épület 9 éve ad otthont a neves Nowe Horyzonty filmfesztiválnak, amely július végétől augusztus elejéig tart Wrocławban, és úgyszintén a találkozások színhelye. A mozi közvetlenül az óváros szélénél helyezkedik el. Egy karnyújtásnyira tőle található a stílusos kávézókkal és egyéb gasztróhelyekkel teli Włodkowic utca (ul. Włodkowica). Tavaly novemberben itt, a Fehér Gólya zsinagógában (Synagoga Pod Białym Bocianem) megrendezett Ámos Imre emlékkiállítás megszületésénél tolmácskodtam. A környező utcákban négy vallás - a katolikus, evangélikus, pravoszláv felekezetek és a zsidó vallás - találkozik egymással, mivel ezen az aprócska, hangulatos területen számos templom és imaház is működik. Nem véletlen, hogy a kristályéjszaka évfordulóján (Wrocław 1945-ig Németország része volt, ezért ebben a városban is voltak pogromok 1938. nov. 9-10.-én) évek óta itt rendezik meg a Közös Tolerancia Felvonulást, amely köré egész fesztivál, az Egymás Tisztelete Napok (Dni Wzajemnego Szacunku) szerveződött. Az idei rendezvényre 2015. november 3-12. között kerül sor, a műsor a következő hetekben a zsinagóga mellett működő Bente Kahan Alapítvány honlapján lesz látható. Ha más időpontban járunk Wrocławban, a "négy felekezet negyedéről" a Biciklis és Turistainformációs Központban tájékozódhatunk részletesen.

Nowe Horyzonty - forrás: Wirtualna Polska

ul. Włodkowica - forrás: dzielnica4wyznan.info.pl

Synagoga Pod Białym Bocianem - a felújítás után. Forrás: Gazeta Wyborcza