Látnivalók a Budapest-Krakkó útvonalon

Enni kéne valamit. Le kell vezetnünk a gyerek fölös energiáit, vagy mi dőlünk már ki a volán mellett. Meg akarjuk ismerni a tájat, amin áthaladunk, vagy Magyarország történetéről szeretnénk többet megtudni - ilyen és más okai is lehetnek annak, ha pihenőhelyet vagy látnivalókat keresünk a Budapest-Krakkó útvonalon. Az előzőkből ugyan nincs túl sok, az utóbbiból viszont bőven akad: a 77-es út történelmi tájakon vezet keresztül. Írásunkban az útvonalhoz legközelebb eső érdekességekről írunk.

Dobronya (Dobrá Niva) várának romjai nem a hasonló nevű település mellett, hanem a következő, Dobróváralja (Podzámčok) nevezetű falucska mellett, az út jobb oldalán magasodnak. A falun keresztül érkezünk a vár tövébe, ahonnan kb. tízperces séta vezet a magaslatra. A várból nem sok maradt ránk, de a hely nyáron varázslatos, gyerekeknek is ajánljuk.

Dobronya - fotó: Krakkó blog

Dobronya - fotó: Krakkó blog

Zólyom vára az útról nagyon csábítónak tűnik, belülről azonban nem sok maradt meg belőle, nekem csalódás volt. A romok között lakonikus emléktábla jelezte csupán, hogy Balassi Bálint szülőhelyén jártam. Besztercebánya óvárosa viszont nagyon hangulatos. A plébániatemplom gótikus oltára Lőcsei Pál munkája.

Besztercebánya - fotó: Krakkó blog

Óhegy (Staré Hory) Mária-kegyhelyet elhagyva az út kanyarogni kezd felfelé. A hágó tetején található Donovalyt jól ismerik a síelés szerelmesei. A hágó tetején, az út bal oldalán a parkoló mögött működik a Donly önkiszolgáló étterem, ahol aránylag elérhető áron kaphatunk aránylag ehető fogásokat, például rántott sajtot vagy palacsintát.

Rózsahegy (Ružomberok) városa előtt jelzőtábla mutatja az utat Vlkolinecre. A Rózsahegyhez tartozó falucska a Világörökség része: a hegyoldalra épült pasztellszínű faházai festői látványt nyújtanak. A falu látnivalóit két eurós belépőjegy ellenében tekinthetjük meg, a parkolás is fizetős.

Árva vára felé még a gyorsforgalmi út kezdete előtt kell lekanyarodnunk (keressük az Oravský hrad feliratú táblát). A vár története több száz év magyar történelmén ível át - tulajdonosai, majd igazgatói között szerepelt Csák Máté, Korvin Mátyás és János, a Thurzó család, Thököly Imre, az Esterházyak, a Zichyek és a Pálffyak. A történelmi, régészeti, néprajzi és természettudományi tárlatok megtekintése kb. 2 órát vesz igénybe. A vár honlapja sajnálatos módon nem érhető el magyarul, ám a belépő megvásárlásakor kérhetünk magyar nyelvű audio guide-ot.

A Slovakia.com fotósa persze jobb képeket csinál, mint mi

Az oravkai fatemplomot már a lengyel oldalon találjuk, egykor azonban Magyarország része volt. (A határ Podvilk (Podwilk) falunál húzódott; ma a település túloldalán "határcsárda" - Karczma Na Granicy - működik.) Az 1651-ben épült templomot belül magyar szenteket ábrázoló falfestmények díszítik, amikről a templom honlapján magyar nyelven olvashatunk bővebben, virtuális túrát pedig itt tehetünk a templomban. Szezonban az idegenvezető ellenszolgáltatás nélkül mutatja meg a templom belsejét. Nyári hőségben üdítő a benti hűvösség, de aki fázós, annak nem árt egy kardigán, amit Lengyelországba készülve úgyis csomagolnunk kell.

A család idén csekkolta le a Przystań w Kabanosie ("Megálló a Cabanossiban" - brrr) nevű vendéglőt és megállapította, hogy nagyon jó a főztje. A netről úgy tűnik, nem is drága.

Tízegynéhány éve járom már a Krakkó-Budapest útvonalat, de még mindig vannak látnivalók a várólistámon. Egyszer még látnom kell Bozók (Bzovík) középkori kolostorának romjait és a turdossini (tvrdošíni) fatemplomot, meg kell másznom Oláhdubovából (Valasská Dubová) a Nagy-Kócs hegyet (Veľký Choč). Ha viszont nagyobb kitérőt tesz az ember, vagy más magyarországi régióból indul, ismét más érdekességek kerülnek az útjába. Hiába, már csak ezért is érdemes sűrűn Krakkóba látogatni.