Lengyel húsvét I.

Fotó: Krakkó blog

Bár az időjárás bekeményített és a Tátrában már hull a hó, minden jel arra mutat, hogy mégis lesz idén húsvét. A húsboltokban és a cukrászdákban nagy a tolongás, az ismerősök és az ismeretlenek "vidám ünnepeket", "finom tojást" és "nedves locsolkodást" kívánnak egymásnak. A nőkben, főleg az idősebbekben gyűlik a feszültség, mert a XXI. században is általában ők viselik a vállukon az ünnep összes terhét, a rituális nagytakarítást és a körülbelül kétnapos sütés-főzést. A "húsvéti reggelire" alaposan fel kell készülni, a tojás, a felvágottak és a sokféle sütemény mellett savanyú levest, salátákat, egyes helyeken pástétomokat is szokás tálalni - de ami a legfontosabb, az ételszentelésre vitt kosárba is el kell készíteni a belevalót.

Nagyapám mesélte gyerekkoromban, hogyan vitte ükanyám Somogyban a szentelni való ételt kosárban a templomba. Ezért nem volt idegen tőlem a lengyel ételszentelés látványa. Később megtudtam, hogy Erdélyben még mindig él ez a szokás, de húsvét vasárnap reggel. A lengyelek szombaton viszik a templom elé a zöld puszpángágakkal díszített, vászonszalvétával csinosan letakart vagy kibélelt kosaracskákat. Fontos a kosárba kerülő ételek szimbolikája. A tésztából, cukormázból vagy gipszből készült bárányforma és a kenyérdarab Krisztust, a só a "föld sóját", a romlás megakadályozását, a torma az életerőt és a feltámadást, a tojás az új életet, a felvágott (általában kolbászdarab) a család gazdagságát jelenti. Sokan külön kisméretű kuglófot is sütnek, de számos cukrászda és pékség is kínál ilyen apró, kosárba tehető süteményt, bár a hagyomány azt tartja, hogy saját kezűleg kell készíteni. A templomok előtt leterített asztalok állnak, erre helyezik a hívek a sok csinos kosárkát, a pap pedig rendszeres időközökben kijön, imádkozik, majd szentelt vízzel hinti meg az ételeket.

(Ha valaki a Szent Három Nap lelki dimenzióját szeretné megélni Krakkóban, a domonkosokat válassza, de legyen kitartó. A nagycsütörtöki mise este 7-től kb. két óra hosszat, a feltámadási mise pedig este 9-től kb. négy óra hosszat tart, ráadásul ülőhely reményében érdemes egy órával korábban érkezni.)

Virágvasárnap - ki viszi el a pálmát?

Fotó: Krakkó blog

Hivatalosan csak szombaton nyílik meg a húsvéti vásár a krakkói főtéren, bár egyik-másik bódé már tegnap kínálta portékáját. Péntektől regionális gasztronómiai fesztivál veszi kezdetét, szombaton pedig néptáncegyüttesek lépnek fel: 11.45-kor és 12.20-kor a felnőttekből álló, színvonalas Krakowiacy együttes, 13 órakor pedig a szintén nagy hagyományokkal rendelkező Dzieci Krakowa gyermek és ifjúsági formáció szereplését láthatjuk.

A vasárnapi program középpontjában a "pálmák" állnak. Mint tudjuk, Jézus a halála előtti vasárnapon szamárháton vonult be Jeruzsálembe, a nép pedig ruhákat és ágakat - János evangéliumában pálmaágakat - terített a lába elé. Magyarországon a katolikusok barkaágakat visznek a templomba, a lengyelek azonban színes száraz virágokból készítenek ún. "pálmát", ezt szenteli meg a pap a virágvasárnapi misén. A főtéren 11.45-kor, a csöpp Szent Adalbert templom előtt van pálmaszentelés. A néphit szerint a megszentelt pálmát nem szabad kidobni, a legjobb egy évig otthon őrizni, majd elégetni.

A pálmaszentelés után pálmaszépségversenyre kerül sor. Hasonló rendezvényt tartanak a kis-lengyelországi Lipnica Murowana falucskában, ahol Lengyelország legnagyobb pálmáit készítik. A település másik nevezetessége a XV. századi Szent Lénárd fatemplom, amely felkerült az UNESCO Világörökség Listájára.

Forrás: Wikimedia Commons

A falu Bochniától 16 km-re, Nowy Wiśnicztől 8 km-re fekszik. A virágvasárnap elég zimankósnak ígérkezik, de egy szép tavaszi napon autóval bejárhatjuk a környéket: Lipnica után a nowy wiśnicz-i reneszánsz kastélyt, majd az évről évre érdekesebben berendezett - és a wieliczkainál kevésbé forgalmas és túlterhelt - bochniai sóbányát tekinthetjük meg.

Szeress bele Krakkóba - Argentínában is

Ez a videó pontosan egy évvel ezelőtt került fel a YouTube-ra. Krakkó szépségeit ötvenhárom fiatal nő arca kívánja ábrázolni rajta. Jó, hogy sokfélék és igazi, hús-vér nők, nem Barbie babák. Jómagam azonban - az emberiség másik kb. felével együtt - szívesen megnéznék egy krakkói "legényeket" (chłopcy krakowiacy) bemutató változatot IS.

A másik érdekesség, amiről ma tudomást szereztem: Buenos Airesben van egy Krakow Bar nevű étterem és söröző. Természetesen egy lengyel vezeti, hiszen az egész világon találhatunk lengyeleket, a buenos aires-i emigrációnak pedig gombrowiczi hagyományai vannak. Szóval a világ túlsó felén is nyugodtak lehetünk: mindig kaphatunk kiełbasát, savanyú káposztát, kovászos uborkát és lengyel söröket.

Szilézia. Magyar katonák, krakkói legények

A szombati katowicei Magyar-Lengyel Barátság Napjáról a legnagyobb lengyel és magyar hírportálok számoltak be (a legátfogóbb leírás és képgaléria a hirado.hu honlapon található). Áder János és a magyarországi delegációk ellátogattak Katowice-Murckiba is, amelynek a története szintén a fenti linken olvasható. Teljes megértéséhez érdemes hozzátennünk, hogy Katowice és környéke csak 1921-ben, három felkelés után vált Lengyelország részévé. A két világháború között a Sziléziai Vajdaság autonóm terület volt. 1939-ban a németek közvetlenül a Harmadik Birodalomhoz csatolták, és a katonaköteles férfiakat a Wehrmachtba sorolták be. A helyi lakosok ezért nem tekintették a Murckiban állomásozó magyar katonákat megszállóknak, sokkal inkább sorsközösséget éreztek velük, találkoztak, beszélgettek, és haláluk után is megemlékeztek róluk.

A szombati ünnepség előestéjén Herczegh Anita és Anna Komorowska a Katowicei Wojciech Kilar Zeneművészeti Szakközépiskola és a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola közös növendékhangversenyén vett részt - erről az eseményről egyelőre csak a lengyel köztársasági elnöki portál beszámolóját találtam. A vendégek megtekintették a Képesek-e együttműködni a fiatal lengyelek és magyarok? című projekt keretében létrejött kiállítást. A miskolci és katowicei fiatalok munkáiból itt láthatunk egy csokorravalót (a fényképek az oldal alján, a szöveg alatt jelennek meg).

Mind a pénteki koncert egyik szólistája, Bognár Lili Janka, mind pedig a szombati gálaest csillaga, a Magyar Népzenei Nagykövetség meglepetésként lengyelül és magyarul is előadott egy krakowiakot (krakkói táncot). Gesztusuk óriási sikert aratott, a bennem lakozó filológus bestia azonban megállapította, hogy mindkét előadó erősen megkurtított és inkább szlovák, mint magyar szöveggel énekelte a dalt. Otthon megtaláltam közös forrásukat, a Kalamajka együttes felvételét.

Az eredeti lengyel szöveg itt található - talán egyszer veszi valaki a fáradtságot, hogy ilyen formában is előadja, netán le is fordítsa. A sziléziai Śląsk Állami Népi Együttes így énekelte 1986-ban:

A dallam rendkívül népszerű lett Lengyelországban. Már 1834-ben felhasználta egy romantikus zeneszerző, Ignacy Feliks Dobrzański II. szimfóniájának utolsó tételében. A Szolidaritás idején Andrzej Rosiewicz énekes és humorista költötte át Radaros legények (Chłopcy radarowcy) címmel, természetesen a közúti ellenőrzésről, és krakkói sapkában énekelte. Bár a dal végén kiderül, hogy álrendőrökről van szó, a kifejezést a lengyelek a mai rendőrökre is előszeretettel használják. Aki viszont már járt autóval Lengyelországban, az tudja, hogy az itteni vezetők jó része sem ártatlan áldozat.

Napfogyatkozás és napéjegyenlőség

Miközben ezeket a sorokat írom, a Hold korongja halad el a Nap előtt. Fátyolossá vált a tavaszias verőfény. Holnap azonban már új erőre kap: itt a napéjegyenlőség, a pogány szlávok fontos ünnepe, amelynek rítusát ma is megülik - a krakkói óvodások és futók legalábbis biztosan.

A magyar néphagyományban is megtaláljuk a kiszebábot, amelyet tavasz elején (virágvasárnap) énekelve végigvittek a falun, majd elégettek vagy vízbe dobtak. Minden bizonnyal a szlávok szokását vehettük át, akik Marzanna (Morana, Marena stb.) tél- és halálistennő uralmát igyekezték megtörni a rítussal. Ma is készülnek Marzanna-figurák - főleg az oktatási intézményekben -, amelyek Krakkóban rendszerint a Visztulában végzik (szegény folyó nemcsak ilyenkor, hanem három hónappal később, Szent Iván napján is megkapja a magáét, amikor a lányok virágkoszorút dobnak a hullámaiba). A Błonia-mező melletti Rudawa folyócskába holnapután a 12. Krakkói Marzanna Félmaraton résztvevői fojtják a télistennőt, majd 21 ill. 10 kilométert futnak a Visztula partján és az óváros utcácskáin.

XII Krakowski Półmaraton Marzanny, 2015. március 22., 11 óra

Nemcsak kotta

(Bátorság, kedves Olvasók - már nem tart sokáig ez a széplelkűsködés. Hamarosan itt a napéjegyenlőség, majd a húsvéti időszak, amikor a lengyel tavaszi hagyományokra fogok összpontosítani. A komolyzenei bejegyzés előtt azonban még egy jó hír Nowosielski-ügyben: miután Stanisław Dziwisz bíboros kézhez kapta a többezer internethasználó által aláírt tiltakozó levelet, úgy határozott, hogy a Borisz és Gleb kápolna megmarad eredeti állapotában. A Szent Vlagyimir alapítványnak viszont minden valószínűség szerint költöznie kell.)

Fotó: Biblioteka Jagiellońska

A hirdetőoszlopról lenéző arcok között volt két ismerős. A hátrafésült hajú, szőke fiatalember a szeme sarkából figyelte a diszkrét szemüvege mögé rejtőző entellektüelt. A másodperc töredékéig azon gondolkoztam, honnan is ismerjük egymást. Aztán rájöttem: az ének-zene tankönyvből. Csak ekkor pillantottam meg a feliratot: a 19. Húsvéti Ludwig van Beethoven Fesztivál plakátját láttam.

A rendezvény házigazdája egykor Krakkó volt, de Elżbieta Penderecka - a híres zeneszerző felesége és a fesztivál főszervezője - évekkel ezelőtt "átköltöztette" Varsóba. Krakkóban maradt a fesztivál kísérőrendezvénye: a Jagelló Könyvtár húsvét előtt azóta is az egykori berlini Porosz Állami Könyvtárból származó zenei kéziratokat állítja ki. Az idei fesztivál elsősorban az európai zene Beethoven, Brahms és Mahler között húzódó fejlődési vonalára összpontosít, ezért reklámozza az eseményt a két utóbbi zeneszerző arca, bár a kiállításon egyebek mellett Mozart, Schubert és Mendelssohn kézzel írt partitúráit is láthatjuk. A megnyitón - holnap, vagyis kedden, 17.-én délben - Beethoven és Chopin zongoraszonátái csendülnek fel. Este a Filharmóniában Julianna Avgyejeva, a 2010-es Chopin verseny vegyes érzelmeket kiváltó győztese zongorázik, a következő napokon pedig az amerikai Alexander String Quartetet hallhatjuk a Posztócsarnokban, majd a cseh filharmonikusokat ismét a Filharmóniában. Tehát nemcsak kotta, zene is lesz Krakkóban és számos más lengyel városban is, mivel a hosszú, 13 napos varsói fesztivál fellépői 11 másik helyszínen is koncerteznek. A programot azonban csak lengyelül olvashatjuk - angolul ezidáig nem sikerült összehozniuk a szervezőknek.

XIX Wielkanocny Festiwal Ludwika van Beethovena - 2015.03.22-04.03.
Wystawa manuskryptów muzycznych - Biblioteka Jagiellońska, 2015.03.17 - 04.03, h-p: 10-17, sz-v: 10-14.

Városi Műszaki Múzeum - program 2-99 éveseknek

Fotó: krakow.pl

Mit csináljon az ember Krakkóban egy esős télutói hétvégén, ha már tele van a hócipője a magas kultúrával? A legjobb persze faképnél hagyni a szmogos várost, és síelni menni a Tátrába. Jobb híján azonban beltéri programokat is választhatunk, például elmehetünk a Kazimierz városrészben található egykori kocsiszínbe, ahol ma a Városi Műszaki Múzeumot találjuk. Az intézmény több különálló épületből áll, mindegyikben egy-egy gyűjtemény kapott helyet. A legimpozánsabb az utca felőli oldalon álló nagy kocsiszínben található villamosgyűjtemény, valamint a lengyel járműgyártás több mint száz éves történetét bemutató kiállítás. A személyautók, motorkerékpárok, autóbuszok és tehergépjárművek között akadnak különlegességek, mint az 1957-es Smyk ("Huncut", "Rosszcsont") miniautó, vagy a Star teherautóból épített papamobil.

A kerék körül című  harmadik állandó kiállítás a Csodák palotája itteni, ám jóval kisebb megfelelője, vagyis a fizikai jelenségeket mutatja be gyerekeknek szóló, izgalmas kísérletekkel. A negyedik a krakkói nyomtatás történetét mutatja be, amely, mint tudjuk, a magyar kultúra számára különös jelentőséggel bírt: itt jelent meg többek között az első magyar nyomtatott szöveg és az első teljes magyar nyelvű könyv is (Sylvester János, ill. Komjáti Benedek munkái).

A múzeum gyengéje, hogy aki először érkezik ide, nem tudja, merre induljon, mit hol talál, és a pénztárosok sem tájékoztatják kielégítően a látogatókat. Vagy csak nekem nem volt szerencsém?

Nagy pluszt jelent viszont, hogy nyáron az óváros környékéről nosztalgiavillamossal juthatunk el a múzeumba, amelyről közvetlenül a bejárat előtt szállhatunk le (az intézmény egyébként az ul. Krakowskán és az ul. Starowiślnán haladó két "rendes" villamosvonal között fekszik). A nosztalgiajáratnak külön honlapja van, ahol angol nyelven is olvashatunk róla. Szép időben pedig kiegészítő belépőjeggyel a Repülőparkban (Park Lotników) berendezett Kísérletek kertjét is meglátogathatjuk, ami A kerék körül című kiállítás folytatása, a fizikai kísérleteket viszont a szabad ég alatt végezhetők.

A látogatás fáradalmait kipihenhetjük a múzeummal szemben, szintén egykori villamosgarázsban berendezett, hatalmas Stara Zajezdnia (Régi kocsiszín) kávézóban, amelyet különösen a XIX. századi ipari létesítmények rajongói fognak szeretni.

Muzeum Inżynierii Miejskiej, ul. św. Wawrzyńca 15. Nyitva tartás és belépődíjak angolul itt.

Neves művész szakrális alkotása lehet az egyházi ingatlanügy áldozata

Jerzy Nowosielski (1923-2011) festő, gondolkodó és teológus Krakkóban született és itt töltötte életének legnagyobb részét: a Krakkói Képzőművészeti Akadémián tanult, majd tanított, és többek között Kantorral együtt az ún. Krakkói Csoport tagja volt. A többkultúrájúság születésétől kezdve végigkísérte, ugyanis édesanyja lengyel, apja unitus lemkó volt. Személyes választása végül az ortodox hitre esett, a bizánci művészet pedig egész munkásságára kihatott. Művei Lengyelország különböző múzeumaiban, nyugati és keleti rítusú templomaiban és más középületekben, sőt, a Köztársasági Elnöki Palotában is megtalálhatók. Az utóbbi napokban Krakkóban Hol van Nowosielski? címmel kulturális rendezvényre került sor, amelynek résztvevői megtekinthették a különböző épületekben és gyűjteményekben rejtőző Nowosielski-képeket. Egy helyszínre azonban nem látogathattak el. Az ukrán keresztény kultúrát és a lengyel-ukrán kiegyezést népszerűsítő Szent Vlagyimir, Rusz Megkeresztelője Alapítvány Kanonicza utcai székhelyén található Borisz és Gleb kápolnát Jerzy Nowosielski ikonjai díszítik. A festő a nyugati és keleti keresztények közös imahelyének szánta a kápolnát, ahol többek között II. János Pál pápa is imádkozott. Az épület azonban jelenleg zárva tart, mivel az alapítványnak március 24.-éig el kell hagynia: a tulajdonos, vagyis a krakkói káptalan ugyanis ebben a házban kívánja megnyitni a 2016 nyarán megrendezésre kerülő krakkói Ifjúsági Világtalálkozó szervezőirodáját. Ha erre sor kerülne, a kápolnát deszakralizálni kell, majd le kell bontani.

Bronisław Fidelus érseki helynök, aki egyébként a Krakkói Műemlékeket Felújító Civil Bizottság (Społeczny Komitet Odnowy Zabytków Krakowa) tagja, azt nyilatkozta, hogy a döntés végleges, az alapítványnak az Ortodox Egyház Wiślna utcai épületébe kell költöznie. Az ügy különböző körök képviselőit kavarta fel, mind a liberális Gazeta Wyborcza, mind a konzervatív katolikus Gość Niedzielny írt róla. Az interneten aláírásgyűjtés indult a kápolna védelmében.

A krakkói óváros Wawel felőli, elkeskenyedő részén - amely vélhetőleg stratégiailag fontos helyszín lenne a világtalálkozó idején - számtalan egyházi épület található. Elég megemlítenünk a Püspöki Palota és a mellette álló Pápai Hittudományi Akadémia óriási komplexumát, a ferences és a domonkos kolostort, a Szent Péter és Pál ill. a Szent András templomot, az Érseki Múzeumot vagy a papi szemináriumot. Laikus kérdés: nem tudna-e megállapodni a káptalan bármelyik intézménnyel, hogy adjon át egy helyiséget a szervezőiroda részére?

Magyar-Lengyel Barátság Napja - Katowice, 2015. március 21.

Március 23.-a immár tizedik éve a Magyar-Lengyel Barátság Napja. Az ünnepség felváltva egy-egy magyar és lengyel városban kerül megrendezésre a hivatalos évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén. A Barátság Napján hagyományosan jelen vannak a két ország köztársasági elnökei, a testvérvárosok és testvértelepülések polgármesterei, valamint a lengyel-magyar egyesületek és civilszervezetek képviselői. A rendezvénynek otthont adó városok saját hagyományaikra, kulturális örökségükre jellemző főünnepséget és kísérő programokat szerveznek.

Az idei ünnepség házigazdája Katowice, Miskolc testvérvárosa. A két város története és arculata meglehetősen hasonlít egymáshoz, és rendszerváltás utáni átalakulásuk is párhuzamos mederben folyik. Igaz, Sziléziában a nehézipar nem szorult vissza teljesen, a régió meghatározó ágazata a bányászat, a kétmilliós agglomeráció fővárosa azonban egyre inkább oktatási és kulturális központtá kíván válni. A híres Spodek ("Csészealj") sport- és rendezvénycsarnok körül új kulturális zóna létesül, ahol megépült a Nemzetközi Kongresszusi Központ és az Új Sziléziai Múzeum, és októberben nyílt meg a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikusainak új hangversenyterme, amelynek csúcsminőségű akusztikáját a japán Nagata Acoustics tervezte.

Fotó: katowice.eu

A főünnepségre itt, a Szimfonikusok új épületében kerül sor. Korábban a szomszédos Nemzetközi Kongresszusi Központ előtt a köztársasági elnökök felavatják id. Antall József és Henryk Sławik közös emlékművét. A két hőst nem kell bemutatni azoknak, akik szívükön viselik a lengyel-magyar kapcsolatokat. 1939-ben együtt szervezték meg a lengyel menekültek magyarországi életét, és a Lengyel Tiszti Árvák Otthona fedőnéven működtetett váci intézményben több ezer zsidót mentettek meg. Miután a Gestapo letartóztatta, Sławik az egész felelősséget magára vállalta, amivel megmentette Antall József életét; a nácik Mauthausenben gyilkolták meg.
Az emlékmű január végén így festett:

Fotó: Katowice Város Önkormányzata

A számos kísérő rendezvény között megemlíthetjük a Carton Hungaricum borbemutatóját, a Lengyel-Magyar Barátság Sakktornát, Szirmay Zsanett Soundweaving kiállítását vagy a magyar bábszínház- és filmfesztivált - ez utóbbin nemcsak az elmúlt néhány év filmalkotásait, hanem a Macskafogót is megtekinthetjük, ha éppen Sziléziában járunk.

Magyar-Lengyel Barátság Napja, Katowice, 2015. március 21, kísérő rendezvények: március 16-20. Lengyel nyelvű program itt.