A krakkói betlehem

Betlehem-verseny a Főtéren - forrás: krakow.pl

Holnap, december 3.-án délelőtt lesz a krakkói betlehemépítők versenye - mint 1937 óta minden év december első csütörtökén, a Főtéren, a Mickiewicz-szobornál.

A középkori eredetű betlehemes játékokat a XVIII. században kitiltották a krakkói templomokból, mivel vásári hangulatuk az illetékesek szerint sértette a templomok komolyságát. Az ilyen jellegű népi színdarabokban valóban voltak buffo-szerű elemek; érdemes tudni, hogy a komikum kedvéért a lengyel betlehemes játékokban különböző népek és etnikai csoportok képviselői, így magyarok is szerepeltek, akik általában a lengyeleket a magyar szóra emlékeztető halandzsa-nyelven mondták szerepüket. - A betlehemes játékok kitiltása után népszerűvé váltak a hordozható utcai Betlehem-modellek, amelyek lehetővé tették a köztereken történő színjátszást. Ezekből fejlődött ki a XIX. század második felében a krakkói betlehem (lengyelül: szopka - pajtácska), amelynek jellegzetes elemei a leghíresebb és legfelismerhetőbb krakkói épületeket, vagyis a Mária-templom és a waweli székesegyház tornyait ill. kupoláit, a Posztócsarnokot, a Flórián-kaput vagy a Barbakánt mintázzák. Általában megtalálhatók rajtuk a kulcsfigurák, vagyis a Szent Család, az angyal, az ördög, a krakkói népviseletes alakok, valamint olykor a Lajkonik vagy a krakkói sárkány is. A betlehemépítők hónapokig dolgoznak művükön. Az épületek vázát általában fából és kartonból készítik, amit színes fémfóliával vonnak be, a nagyobb modellek belsejébe sokszor világítást is tesznek, és nem ritka a forgó részekkel vagy mozgó figurákkal ellátott modell sem. A győztes pályaművek - mini, kicsi, nagy és óriás kategóriában - december közepétől február közepéig tekinthetők meg Krakkó Város Történeti Múzeumában, a Főtér sarkán. Aki lemaradna róluk, ne csüggedjen: egy óriási betlehemet egész évben megtekinthet a ferences kolostor kerengőjében.

A ferences kolostor betleheme használat közben, karácsonyi időszakban
Forrás: krakow.naszemiasto.pl

Alacsony-Beszkidek - és ismét Gorlice

Fotó: Michał Bzowski

Üresség

Október-november fordulója annyira gyönyörű idővel köszöntött ránk, hogy hirtelen ötlettől vezérelve útnak indultunk. Célunk a Krakkótól mintegy 180 km-re délkeletre, az ország déli határa mentén húzódó Alacsony-Beszkidek voltak. Itt található Dukla városka, amelyet Andrzej Stasiuk örökített meg magyarra is lefordított könyvében (egy részlete itt is olvasható). A környező szelíd vonulatú hegyek a háborítatlan természet birodalmának tűnnek - első pillantásra. Egy-egy hosszabb séta alkalmával azonban temető maradványaira vagy elvadult gyümölcsfákra bukkanhatunk. A lemkók földjén járunk ugyanis, akikről krynicai bejegyzésem végén írtam. A természet az ő kitelepítésük után töltötte ki az üresen maradt teret.

Farfurnia - tenni az üresség ellen

Fotó: Michał Kasprzyk
www.farfurnia.pl

A ház, ahol a hétvégét töltöttük, azok közé a helyek közé tartozik, amiket ingyen és bérmentve, de reklámozni kell, mert jobbá teszik az emberiséget. (A Krakkó blog egyébként sem hirdet, hanem társadalmi munka formájában a neki tetsző látnivalókból és eseményekből válogat.) A Zawadka Rymanowska falucska feletti épület neve Farfurnia, vagyis régi lengyel nyelven kerámiaműhely, ez a tevékenysége azonban némileg már háttérbe szorult a vendégház, a gazdaság és a népi hagyományőrző központ funkciója mellett. Janeczka és Michał Kacprzyk tizennyolc évvel ezelőtt költöztek ide, varsói lakásuk árából megvették egy elhagyott téesz földjét, és hangyaszorgalommal építették fel a méretes vendégházat. Sikerük akkora, hogy a vendégek már télen lefoglalják a következő nyári időpontokat. Egyre több nagyvárosi család kívánja ugyanis megtalálni itt azt, amit a civilizáció áldásai mellett elveszített: a természetközeliséget, a nagycsaládot, amelybe automatikusan beépülnek és reggeltől estig kint tücskörésznek a vendéggyerekek, a népszokásokat, a rusztikus tárgyi környezetet, az egyszerű ételeket. Janeczka és Michał hét gyermekéből három ételallergiás és egy vegetáriánus, így a különböző (választott vagy kényszerű) étrendeken élő vendégeknek sem kopik fel az álluk. A mindenevőknek is élményt jelenthet azonban, hogy megkóstolhatják a csalánlevest, a hamuban sült fokhagymát, sőt, olykor akár a szöcskepecsenyét is. A család a felvágottakat, a kecskesajtot, a gyümölcsleveket, lekvárokat és a különböző kenyereket is maga készíti. A nyári időszakban népművészek avatják be az érdeklődőket a gyöngyfűzés, a nemezelés, a fafaragás és egyéb régi hagyományok rejtélyeibe. A házigazdák legnagyobb vállalkozása azonban a családi népzenei és néptánctábor. A részletekről angol nyelven is olvashatunk az esemény honlapján, ahol az idei táboron készült képeket is megtekinthetjük. A helyszín Északkelet-Magyarországról érhető el kényelmesen - Miskolctól csupán 220 km-re található!

A kemencét és a csempéket is a háziak készítették - fotó: M. Bzowski

Az ebédlő-pitvar-nappali csak novemberben mutat ilyen üres képet
Fotó: M. Bzowski

Egy másik üresség

Mindenszentek estéjén Gorlicén keresztül utaztunk vissza Krakkóba. Útközben meglátogattuk azt a katonatemetőt, amelyről a gorlicei áttörés századik évfordulójára készült bejegyzés végén már tettem említést. Gorlicéből az A4-es autópálya felé tartva, Łużna település felett jobb kéz felől találjuk a Pustki (Üresség) magaslatot. Itt épült a közel négyszáz I. világháborús kis-lengyelországi temető egyike, a 123. számot viselő sírkert, amely igazi építészeti és tájtervezési műremek. A temetőkertet Jan Szczepkowski lengyel művész, a tetejét koronázó kápolnát Dušan Jurković szlovák látnok-építész tervezte. A kápolna 1985-ben leégett, de újraépítették, az idei kerek évforduló előtt pedig a sírokkal együtt gyönyörűen felújították. Nem kizárt, hogy a temető hamarosan a Világörökség Listájára is felkerül. A mi látogatásunk alatt ráadásul talán lehető legszebb képét mutatta: derült estén jártunk erre, amikor a falu felől hamvadóban volt még az alkonyat, az erdőben azonban már sötétség honolt, amelyet csak a kápolna világítása és az itt-ott remegő piros mécslángok törtek meg. Ez a káprázatos hely azonban száz évvel ezelőtt borzalmas harcok helyszíne volt. A gorlicei áttörés napjai alatt szükségszerűvé vált a stratégiailag fontos magaslat bevétele, az erdő fái között azonban orosz géppuskaállások rejtőztek. Tadeusz Rozwadowski - a későbbi lengyel vezértábornok és az 1920-as varsói csata haditervének egyik megalkotója - nem tehetett mást: az osztrák-magyar hadsereg jórészt lengyelekből álló, de honvédekkel is segített osztagát szuronyrohamra vezényelte az orosz tűztenger ellen. A meredek hegyoldalon körülbelül ezerkétszáz jobb sorsra érdemes fiatal férfi lelte halálát szeretteitől távol. Emlékezzünk rájuk, adjunk hálát, hogy minden fenyegetettség-érzésünk ellenére jobb korban élünk, és tegyünk meg mindent, hogy ember ismét ne forduljon ember ellen Európában.

Fotó: M. Bzowski

Fotó: Krakkó blog

Ajánlott bejegyzések
Krynica - a lemkók és kitelepítésük
Gorlice 100
Festung Krakau

Krynica

Krynica látképe a Parkheggyel - forrás: krynica.pl

A XX. század végén, amikor még nem közlekedett annyi buszjárat Krakkó és Budapest között, a boldog emlékezetű Ernest Malinowski expresszel utaztam miskolci átszállással. A vonat több mint egy órát töltött Muszynában, ahol mindig kiszálltam, és endorfinmámorban úsztam a nem túl magas, mégis izgalmas formájú hegyek, a buja növényzetű rétek és a kanyargó Poprád folyó láttán. Azóta nem jártam ezen a vidéken, egészen az elmúlt hétvégéig, amelyet Krynicában töltöttünk.

Krynica-Zdrój (nevének jelentése: "forrás-forrás", de a zdrój szó településnevekben gyógyüdülőhelyet jelent) osztrák alapítású történelmi fürdőhely. 1793 óta működik, de a XIX. század második felében vált igazán híressé, ebből az időből származnak jellegzetes épületei.

A Régi Gyógyforrásház (Wikimedia Commons)

Witoldówka Panzió (forrás: Wikimedia Commons)

A két világháború között Zakopane mellett Krynica volt a függetlenné vált Lengyelország művészvilágának egyik legfontosabb üdülő- és szórakozóhelye (a tátrai üdülőközpont történetéről lásd korábbi bejegyzésünket). Jan Kiepura, a világhírű tenor hárommillió dollárért építtette fel a Willa Patriát, a harmincas évek lengyel építészetének egyik gyöngyszemét, ahol feleségével, Eggerth Márta magyar énekesnővel és színésznővel töltötték emigrációjuk előtti utolsó éveiket.

Eggerth Márta és Jan Kiepura a Willa Patria előtt
Forrás: bryla.pl / Narodowe Archiwum Cyfrowe

A hegyekkel körülvett városka ma számos rendezvénynek ad otthont. Agusztusban a Jan Kiepura Európai Fesztiválon lépnek fel az opera, az operett és a musical lengyelországi csillagai, szeptember első felében a Gazdasági Fórumra érkeznek Európa vezető politikusai. Mi a Futófesztivál apropóján utaztunk ide, ahol három napon át mintegy hétezer gyerek és felnőtt vett részt a legkülönbözőbb futásokon. A szokásos távok - 10 km, félmaraton és maraton - mellett volt többek között jelmezes futás (idén a Flintstone család vitte el a pálmát), Mini Runmageddon (1 km-es extrém gyerekfutás, ahol a legsárosabb lurkó kapja az első díjat), valamint 34, 64 és 100 km-es hegyi futás is. Csapatunk 64 km-t futó tagjára várva többször végighaladtam a sétálóutcán, felkerestem a parkokat, szökőkutakat, szobrokat, majd az eredeti 1937-es kocsin felsiklottunk a Parkhegyre, amelynek a tetején nyáribobpálya és csúszdarendszer működik.

Az 1937-es sikló - forrás: krynica.pl

Adrenalin-hullám - fotó: Bzowska Natália

A közeli Muszyna és Piwniczna-Zdrój szintén gyógyüdülőhelyek, de kiránduló- és síközpontokat is szép számmal találunk a környéken. A vidék egykor az unitus vallású, ukrán nyelvjárást beszélő lemkó népcsoport egyik lakóhelye volt, az 1947-es Visztula akció során azonban a lemkók jelentős részét kitelepítették. Az akció célja az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) megfékezése és egy független ukrán terület kikiáltásának megakadályozása volt, "mellékhatásaként" azonban tömegek váltak gyökértelenné, és megszűnt az egykori Lengyelországra olyannyira jellemző nyelvi, vallási és kulturális sokszínűség. A lemkók sorsát jól példázza a világhírű naiv festő, "Nikifor Krynicki" (Epifan Drowniak, 1895-1968) élettörténete, akit az ország túlsó felén található, korábban Németországhoz tartozó és tökéletesen idegen Szczecinbe telepítettek át. A félanalfabéta és siket anya gyermekeként is kommunikációs gondokkal küszködő művész nem értette meg - vagy nem akarta megérteni - a kommunista hatalom rendelkezéseit, ezért hamarosan újra megjelent Krynicában. Két újabb kitelepítés és visszatérés után a csinovnyikok feladták, és álnéven jelentették be a városban. Évtizedeken át tartó nyomora és megaláztatásai után csak élete utolsó éveiben kapott elismerést. A művész különös alakjáról film is készült, amelyről a budapesti Lengyel Intézet honlapján olvashatunk. Képeiből gazdag gyűjteményt őriz a krynicai sétálóutca gyönyörű épületében található Nikifor Múzeum.

Nikifor (Wikimedia Commons)

Nikifor Krynicki: A krynicai pályaudvar látképe, 1935. Forrás: magazynsztuki.pl

Forrás: polskieradio.pl

Krynica, Nikifor Múzeum - forrás: muzeumsacz.pl

A szczawniki volt unitus (ma római katolikus) Szent Dömötör-templom, a lemkó faépítészet egyik remeke
Fotó: Krakkó blog

Krakkói hűsítő tippek

Fotó: Krakkó blog

Ha végre egyszer meleg van Krakkóban, azt az ember igazán megérzi. Lehet, hogy néhány fokkal kevesebbet mutat a hőmérő, mint Magyarországon, a levegő azonban gyakran párás, nehéz, vihar előtt pedig igen kellemetlenül érezhetik magukat az időjárásra érzékenyek. Íme, néhány tipp, hogyan tehetünk kellemesebbé kánikula esetén egy hosszabb krakkói tartózkodást.

USZODÁK. A lengyel fürdő- és uszodakultúra sajnos messze elmarad a magyarországiétól. A krakkói aquapark (Park Wodny) Miskolctapolca, Egerszalók vagy akár az Aquaworld után számomra nem jelentett nagy élményt, ráadásul nyáron nagyon tele is van. Az uszodák közül viszont kiemelkedik a Bányászati és Kohászati Főiskola (AGH) hét éve működő saját létesítménye. Jelenleg kisebb felújítás alatt áll, aug. 10.-től azonban ismét használható lesz a sport- a tan- és az élménymedence, a jacuzzi, a szauna, valamint az óriáscsúszda. Gyerekekkel is melegen ajánlom ezt a felfrissülési pontot, főleg, hogy az emeleten méretes játszóház működik. További információ az angol nyelvű honlapon található.

TERMÉSZETES VIZEK. Krakkó központjától mintegy 15 km-re, a repülőtértől nem messze egy kisebb és egy nagyobb mesterséges tavat találhatunk egymás mellett. A fürdőhely hivatalosan a Budzyń nevű településen fekszik, ám minden krakkói csak Kryspinówként ismeri. A strand autóval vagy a 352-es busszal közelíthető meg, és belépővel látogatható. Érdemes reggel érkezni, amikor még nem nagy a tömeg. A fenyőfák hangulatossá varázsolják a tó környékét.

Forrás: wycieczkazdzieckiem.pl

A krakkóiak körében igen népszerű a város területén található Bagry-tó is. Nem voltam még ott, de tudom, hogy a fürdőzés mellett kajak is bérelhető a tavon. A strand a 20-as villamos végállomásától, az ul. Kozia felől közelíthető meg.

Zakrzówek városrész elöntött kőbányája földközi-tengeri tájakat idéz: a hófehér sziklák mélyén türkizkék, tiszta vizű tó ragyog. Fürdőzésre sajnos nem alkalmas, mivel rendkívül gyorsan mélyül, ráadásul a víz alatt elöntött fák, kötelek és egyéb akadályok találhatók. Búvárfelszereléssel és neoprén búvárruhával azonban 30 zł ellenében szabad belépést nyerhetünk Lengyelország állítólag legérdekesebb búvárhelyére (részletek lengyel nyelven itt). A bányató tulajdonosa - egy búváriskola - különböző tárgyakat és járműveket, köztük tűzoltófurgont, autóbuszt és repülőgépet süllyesztett a vízbe, amikről itt található képgaléria, a repülőről készült fotók pedig itt tekinthetők meg. Aki még ennél is többre vágyik, egy extrém zarándoklat keretében II. János Pál pápa talán egyetlen víz alatti emléktábláját nézheti meg egy merülés során. Karol Wojtyła a II. világháború alatt ugyanis az akkor még működő kőbányában dolgozott.

Forrás: extreme-dive.pl

Forrás: wp.pl

HŰSÖLÉS AZ ÓVÁROSBAN. A város központjában marad a dolce vita: fagyi és szökőkútban fürdés. Aki meleg nyári napon csak egyszer is átvágott a plac Szczepańskin, tudja, hogy a gondos lengyel szülők itt hirtelen megfeledkeznek a higiénia kérdéséről, így a tér igazi városi gyerekstranddá válik (lásd nyitó képünket). A kisebbek és nagyobbak mezítláb, ruhában vagy kisgatyára vetkőzve szaladgálnak az utcakőből ki-kitörő vízsugarak között, a bátrabbak pedig a szökőkút medencéjébe is bemerészkednek (ezt a szabályzat elvileg tiltja). A szülők persze vadul fotóznak, videóznak a kézreálló kütyükkel, a gondosabbja még törülközőt is hoz. A gyönyörű, szecessziós tér, a Planty parksáv és a főtér közelsége felejthetetlenné teszi a hűsölésnek ezt a szokatlan formáját.

Jégkorong-meccs az egykori repülőtérnél

Forrás: nbi.com.pl (lengyel építészmérnöki portál)

Ma este nyolckor kezdődik a divízió 1/A jégkorong világbajnokság magyar-lengyel meccse a Kraków Arena stadionban. A nyertes bejut az őszi csehországi döntőbe, úgyhogy nagy a tét. A városba érkezett több ezer magyar szurkoló azonban igazi bajtársnak tekinti a lengyel felet; reméljük, a mérkőzés a barátság jegyében zajlik majd.

A Kraków Arena egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a városközpont és Nowa Huta közötti zöld területen, a Lengyel Repülők Parkjában (Park Lotników Polskich). A park azért kapta ezt a nevet, mert itt volt Krakkó első repülőtere, amely egyben az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai légikikötője volt. Rakowicei repülőtérként emlegették, bár ma inkább a másik oldalán található egykori Czyżyny faluról elnevezett városrészhez szokás sorolni. 1914-15-ben Molnár Ferenc haditudósítóként járt Galíciában, ekkor írta beszámolóját a rakowicei repülőtérről.

"A legmagyarabb madár nem a turul. A legmagyarabb madár egy osztrák repülőgép, amelyen két magyar katona ül. [...]
Odahaza folyton siránkozunk, hogy kevés aviatikusunk tengődik, nincs repülőtér, szubvenció, smemi - és most csupa magyar szó itt körülöttem. Nemcsak a bakák magyarok, akik itt gépészkednek, de egyik repülőtiszt a másik után szólal meg magyarul. Meglepően sok a hadseregben a bravúros magyar pilóta és légi megfigyelő. Több, mint hittük."
(Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei, idézi: Petneki Áron: Krakkó, Budapest, 2001, 192.)

A nowa huta-i acélkohó működése miatt Balicébe áthelyezett repülőtér hangárjaiban 1963-ban hozták létre a Lengyel Repülési Múzeumot. A gyűjteményben a világon egyedülálló, rendkívül ritka első világháborús gépek is találhatók. A Nagy Háború Szárnyai kiállítás a tavalyi centenárium óta furcsa, számomra nem meggyőző, képregényszerű belső térben tekinthető meg, ez azonban mit sem von le a ritkaságok értékéből. A múzeumról rendkívül alapos magyar nyelvű szócikk található a Wikipédián.

Forrás: interia.pl

A parkban található a Városi Műszaki Múzeum Kísérletek kertje részlege is, valamint egy nagy játszótér, amely mind a kisebbek, mind a nagyobbak számára tartogat érdekességeket. Ha kicsikkel jövünk ide, érdemes úgy öltöztetni őket, hogy szükség esetén levehessünk róluk pár réteget, mivel a sötét gumi térkövek nagyon felmelegítik a játszótér felületét.

A park futásra is alkalmas, és talán még az itteni rózsaszín virágú gyümölcsfák sem hullatták még el szirmaikat.

Fotó: Krakkó blog - Michał Bzowski

A legjobb tehát még ezen a hétvégén felkeresnünk a parkot, ha Krakkóban járunk, főleg hogy ragyog a nap, Lengyelországban azonban nem marad sokáig szép az idő - "kockás" az időjárás, ahogy az itteniek mondják, vagyis a meleg napok után mindig jön némi lehűlés.

Virágvasárnap - ki viszi el a pálmát?

Fotó: Krakkó blog

Hivatalosan csak szombaton nyílik meg a húsvéti vásár a krakkói főtéren, bár egyik-másik bódé már tegnap kínálta portékáját. Péntektől regionális gasztronómiai fesztivál veszi kezdetét, szombaton pedig néptáncegyüttesek lépnek fel: 11.45-kor és 12.20-kor a felnőttekből álló, színvonalas Krakowiacy együttes, 13 órakor pedig a szintén nagy hagyományokkal rendelkező Dzieci Krakowa gyermek és ifjúsági formáció szereplését láthatjuk.

A vasárnapi program középpontjában a "pálmák" állnak. Mint tudjuk, Jézus a halála előtti vasárnapon szamárháton vonult be Jeruzsálembe, a nép pedig ruhákat és ágakat - János evangéliumában pálmaágakat - terített a lába elé. Magyarországon a katolikusok barkaágakat visznek a templomba, a lengyelek azonban színes száraz virágokból készítenek ún. "pálmát", ezt szenteli meg a pap a virágvasárnapi misén. A főtéren 11.45-kor, a csöpp Szent Adalbert templom előtt van pálmaszentelés. A néphit szerint a megszentelt pálmát nem szabad kidobni, a legjobb egy évig otthon őrizni, majd elégetni.

A pálmaszentelés után pálmaszépségversenyre kerül sor. Hasonló rendezvényt tartanak a kis-lengyelországi Lipnica Murowana falucskában, ahol Lengyelország legnagyobb pálmáit készítik. A település másik nevezetessége a XV. századi Szent Lénárd fatemplom, amely felkerült az UNESCO Világörökség Listájára.

Forrás: Wikimedia Commons

A falu Bochniától 16 km-re, Nowy Wiśnicztől 8 km-re fekszik. A virágvasárnap elég zimankósnak ígérkezik, de egy szép tavaszi napon autóval bejárhatjuk a környéket: Lipnica után a nowy wiśnicz-i reneszánsz kastélyt, majd az évről évre érdekesebben berendezett - és a wieliczkainál kevésbé forgalmas és túlterhelt - bochniai sóbányát tekinthetjük meg.

Városi Műszaki Múzeum - program 2-99 éveseknek

Fotó: krakow.pl

Mit csináljon az ember Krakkóban egy esős télutói hétvégén, ha már tele van a hócipője a magas kultúrával? A legjobb persze faképnél hagyni a szmogos várost, és síelni menni a Tátrába. Jobb híján azonban beltéri programokat is választhatunk, például elmehetünk a Kazimierz városrészben található egykori kocsiszínbe, ahol ma a Városi Műszaki Múzeumot találjuk. Az intézmény több különálló épületből áll, mindegyikben egy-egy gyűjtemény kapott helyet. A legimpozánsabb az utca felőli oldalon álló nagy kocsiszínben található villamosgyűjtemény, valamint a lengyel járműgyártás több mint száz éves történetét bemutató kiállítás. A személyautók, motorkerékpárok, autóbuszok és tehergépjárművek között akadnak különlegességek, mint az 1957-es Smyk ("Huncut", "Rosszcsont") miniautó, vagy a Star teherautóból épített papamobil.

A kerék körül című  harmadik állandó kiállítás a Csodák palotája itteni, ám jóval kisebb megfelelője, vagyis a fizikai jelenségeket mutatja be gyerekeknek szóló, izgalmas kísérletekkel. A negyedik a krakkói nyomtatás történetét mutatja be, amely, mint tudjuk, a magyar kultúra számára különös jelentőséggel bírt: itt jelent meg többek között az első magyar nyomtatott szöveg és az első teljes magyar nyelvű könyv is (Sylvester János, ill. Komjáti Benedek munkái).

A múzeum gyengéje, hogy aki először érkezik ide, nem tudja, merre induljon, mit hol talál, és a pénztárosok sem tájékoztatják kielégítően a látogatókat. Vagy csak nekem nem volt szerencsém?

Nagy pluszt jelent viszont, hogy nyáron az óváros környékéről nosztalgiavillamossal juthatunk el a múzeumba, amelyről közvetlenül a bejárat előtt szállhatunk le (az intézmény egyébként az ul. Krakowskán és az ul. Starowiślnán haladó két "rendes" villamosvonal között fekszik). A nosztalgiajáratnak külön honlapja van, ahol angol nyelven is olvashatunk róla. Szép időben pedig kiegészítő belépőjeggyel a Repülőparkban (Park Lotników) berendezett Kísérletek kertjét is meglátogathatjuk, ami A kerék körül című kiállítás folytatása, a fizikai kísérleteket viszont a szabad ég alatt végezhetők.

A látogatás fáradalmait kipihenhetjük a múzeummal szemben, szintén egykori villamosgarázsban berendezett, hatalmas Stara Zajezdnia (Régi kocsiszín) kávézóban, amelyet különösen a XIX. századi ipari létesítmények rajongói fognak szeretni.

Muzeum Inżynierii Miejskiej, ul. św. Wawrzyńca 15. Nyitva tartás és belépődíjak angolul itt.