Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski

2015. június 10., szerda

A történelmi Zakopane. Witkiewicz-év

Zakopane, Rówień Krupowa, 1876-78. Forrás: z-ne.pl
A "lengyel Alpeseket" a felvilágosodás tudósai és a romantika művészei fedezték fel, de magában Zakopanéban csak a XIX. század második felében kezdtek megjelenni a gyógyulni vágyók (elsősorban a tüdőbajosok) és az első turisták. A tiszta hegyi levegő, a testmozgás és a "zsendicekúra" (az ásványi anyagokban gazdag juhsavó) valóban talpra állította a betegek egy részét. Néhány év elteltével Zakopane a lengyel értelmiség és művészvilág kedvelt üdülőhelye lett. A feldarabolt Lengyelország mindhárom részéből érkeztek ide vendégek, akik 1873-ban megalapították a határokon átnyúló Tátrai Társaságot. (A Társaság megalapítására egy fogadáson került sor, amelyet Ludwig Eichborn berlini bankár adott Szalay József, a szczawnicai gyógyfürdő megalapítója tiszteletére. Mindketten alapító tagok lettek, így rájuk való tekintettel a szervezet első ülései német nyelven folytak.)

Az idegenforgalom fejlődése természetesen az építkezés fellendülésével járt együtt. Stanisław Witkiewicz festő és építész volt az első, aki felismerte, hogy Zakopanéhoz nem illenek a korban divatos "svájci villák". A helyi népi építészet szorgalmas tanulmányozása után és legjellegzetesebb elemeinek felhasználásával hozta létre az ún. zakopanei stílust, amelynek legnagyszerűbb példái a Willa Koliba, a Willa Oksza (ma a Tátrai Múzeum - Muzeum Tatrzańskie - részei), vagy a nem látogatható Dom Pod Jedlami.

Willa Koliba - forrás: Muzeum Tatrzańskie
Witkiewicz (balra) bemutatja a gurál ácsoknak a Dom Pod Jedlami tervét. Forrás: Muzeum Tatrzańskie
Dom Pod Jedlami. Forrás: rp.pl
Willa Oksza - gurál szecesszió a köbön. Forrás: Muzeum Tatrzańskie
A tátrai népi kultúrát az irodalom is felfedezte. A városlakókat lenyűgözte a gurál, aki szállásadójuk, vezetőjük és társuk is volt egyben. A leghíresebb ilyen alak Jan Krzeptowski "Sabała" népzenész, hegyi vezető, mesélő és élő legenda volt. A XX. század elején már minden valamirevaló értelmiséginek és hírességnek, így Helena Modrzejewskának, az Amerikában is csodált színésznőnek is volt villája Zakopanéban.

Az idillt az I. világháború kitörése és a Monarchia széthullása sem törte meg, sőt: a húszas, harmincas években a lengyelség krémje mellett egyre szélesebb rétegek látogattak a Tátrába. A síelés, amely a századfordulón még elittevékenységnek számított (az egyik első tátrai síelő, Mieczysław Karłowicz zeneszerző 1909-ben, 33 évesen túra közben, egy lavinában lelte halálát), ekkorra már tömegsporttá vált. Fontossá váltak a sportversenyek is. Karol Stryjeński építész tervei alapján elkészült a Wielka Krokiew, a nagy síugrósánc, ahol Stanisław Marusarz, a legendás versenyző gyűjtötte az érmeket. (Marusarz a II. világháború alatt futár és hegyi vezető volt Lengyelország és Magyarország között, majd inkognitóban Magyarországon tevékenykedett, és a máramarosi Borsafüreden tanította a magyar síugrókat. Kétszer szökött meg a Gestapo őrizetéből. Életéről remek magyar blogbejegyzést is olvashatunk.)

Z. Stryjeńska: Tűzszítás - forrás: czasnawnetrze.pl
Zofia Stryjeńska, akit viharos házasság fűzött az építészhez, az art déco jegyében használta fel a népi témákat. Karol Szymanowskira, az egyik leghíresebb lengyel zeneszerzőre is nagy hatással volt a gurál kultúra. Mindkettőjükkel a tátraalji városkában barátkozott össze a zakopanei stílus megteremtőjének a fia, Stanisław Ignacy Witkiewicz alias Witkacy, a lengyel irodalom, festészet és fényképészet fenegyereke.

Id. és ifj. Witkiewicz. Forrás: culture.pl / Muzeum Tatrzańskie
Zakopane idén a két Witkiewicz évét ünnepli az apa halálának századik, a fiú születésének százharmincadik évfordulójára emlékezve. Az Angyal és Fiú (Anioł i Syn) című kiállítás, amely szeptember 16.-áig tekinthető meg, kettejük családi és művészi kapcsolatát mutatja be. De vannak és lesznek még koncertek, előadások és természetesen színdarabok is a Witkacy Színházban. Mi a múlt vasárnap a Witkacy Tiszta Formája című kiállítását néztük meg Szymanowski villájában, az Atmában, amely ma a Krakkói Nemzeti Múzeum része. Witkacy a húszas évek első felében dolgozta ki formalista elméletét, és ennek jegyében festette meg olajképeit. Később elvetette ezt az irányzatot, ezért a formalista alkotások száma eltörpül az "S. I. Witkiewicz Portrékészítő Cég" égisze alatt pénzért rajzolt híres képmások mellett. Az Atma villában megrendezett kiállítás is csupán öt művet ölel fel a Tiszta Forma korszakából, ezenkívül a másolatok helyett eredetiben tekinthetjük meg a "házigazda", Karol Szymanowski portréit, amiket Witkacy ajándékba készített barátjának.

S. I. Witkiewicz: Szent Antal megkísértése. Forrás: eszkola.pl
S. I. Witkiewicz: Karol Szymanowski képmása - forrás: Wikimedia Commons
A picike Atma villában még ez a pár kép is nehezen fért el, ráadásul az időszaki kiállítás anyaga keveredik az állandó kiállítással, vagyis Karol Szymanowski emléktárgyaival, amitől a látogató megzavarodik. Mindezek ellenére érdemes volt ellátogatnunk az Atmába. Az épület és a kert gyönyörű, az interaktív Szymanowski-kiállítás pedig a ma embere számára is vonzóan (nemcsak dísznek kitett, hanem értelmesen felépített érintőképernyős programon, filmen és minőségi hangfelvételekkel) mutatja be a zeneszerző hátterét, pályafutását, zakopanei életét és műveit.

Czysta Forma Witkacego w "Atmie", Zakopane, ul. Kasprusie 19 (IX.20.-ig; vasárnap ingyenes)

Atma. Forrás: szlakstyluzakopianskiego.pl

K. Szymanowski: Harnasie (Betyárok) - balett-pantomim, 1923-1931

Felhasznált irodalom
M. Pinkwart, L. Długołęcka-Pinkwart: Zakopane. Przewodnik historyczny. Pascal, Bielsko-Biała 2003.
Styl zakopiański Stanisława Witkiewicza / The Zakopane Style of Stanisław Witkiewicz. BOSZ 2008 (az első fejezet interneten is elérhető)

Ajánlott irodalom
Karol Szymanowski a magyar Wikipédián (jórészt a lengyel/angol változaton alapuló, a magyar zenetörténeti irodalom felhasználásával készült tartalmas cikk)
S. I. Witkiewicz: Drámák. Ford. Kerényi Grácia. Európa 1973
S. I. Witkiewicz: Telhetetlenség. Ford. Körner Gábor. Jelenkor 2005
Magyar nyelvű Zakopane-portál, szállás, idegenvezetők: http://www.zakopaneinfo.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése