Egy darabka Párizs Krakkóban

H. de Toulouse-Lautrec plakátja. Forrás: cojestgrane.pl

Szegény Wianki fesztivált ma elmossa az eső... ahogy a Krakkó Park 130. születésnapjára" szervezett rendezvény sem vonzott annyi látogatót, amennyire a szervezők számítottak. (De a légólátogatás érdekes volt, onnan jövök éppen.) A vízi Critical Mass résztvevői legalább felkészültek az őselemmel való találkozásra. Ha mi ezt nem tettük meg, válasszunk beltéri programot - nem fogjuk sajnálni. A plac Szczepańskin, a Krakkói Nemzeti Múzeum épületében lélegzetelállító francia grafikákat tekinthetünk meg, amik között Manet, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Odilon Redon vagy Paul Signac alkotásai is szerepelnek. A képek a Nemzeti Múzeum állandó gyűjteményének részei, Feliks Jasieński "Manggha", a legnagyobb lengyel mecénás hagyta őket az intézményre. Most január 1.-jéig a nagyközönség is láthatja őket.

Feliks Jasieński (1861 - 1929) jómódú nemesi családból származott, ez tette lehetővé műgyűjtői és pártfogói tevékenységét. Eredetileg zeneszerzőnek készült, de az első elsöprő kritikák után lemondott ilyen irányú ambícióiról, inkább csak otthon, társaságban muzsikált - ám hogy a zene mennyire fontos maradt számára, az is mutatja, hogy festőbarátai elsősorban zongora vagy harmónium mellett örökítették meg alakját.

Józef Pankiewicz: Feliks Jasieński a zongoránál. Forrás: Wikimedia Commons.
(A legenda szerint erre a képre mondta Wyspiański:
"Én inkább azt szeretném, hogy Krisztus zongorázzon, és Jasieński lógjon.")

Jasieński az irodalmi tehetségnek sem volt híjával - több századfordulós folyóiratban, így a Zenon Przesmycki vezette híres Chimerában is publikált. Újságírói tevékenysége lett egyébként az oka annak, hogy gyűjteménye Krakkóba került. 1901-ben ugyanis epés nekrológot írt az egyetlen varsói képzőművészeti iskola, a Towarzystwo Zachęty Sztuk Pięknych (Szépművészet-ösztönző Társaság) mellett működő Rajzosztály vezetője, Wojciech Gerson tájképfestő és illusztrátor halálára, ami hatalmas felzúdulást keltett. Jasieński korábban már a "Zachęta"-nak ígérte gyűjteményét, de a botrány hatására összepakolt és Krakkóba költözött. A kollekciót a Krakkói Nemzeti Múzeum kapta meg, azzal a feltétellel, hogy a város szívében helyezi el, ahol a legtöbben fordulnak meg. Így kerültek a műtárgyak a Szołayski-házba (Kamienica Szołayskich), ahol most a kiállítás látható.

Jasieński gyűjteményét csaknem harminc évvel fiatalabb felesége leltározta. A kutatócsoport, amely ma dolgozza fel és a tervek szerint nyolc kötetben írja le a mecénás hagyatékát (az első kötet már kapható a múzeum fiatalosan vonzó könyvesboltjában, néhány oldala itt szerepel kedvcsinálóként), fel nem tudja fogni, hogyan volt képes egyedül elvégezni ezt a roppant feladatot. A gyűjtemény elsősorban grafikákból, valamint kerámiákból, távol-keleti ruhákból, vázákból és egyéb használati tárgyakból áll. Azt a folyamatot, amelynek kiindulópontja az olajképek felsőbbrendűsége, a vége pedig az iparművészet és a dizájn előtérbe kerülése volt, lengyel földön leginkább Jasieński segítette elő. Francia grafikái inspirálták a lengyel művészeket, új irányzatokat és technikákat mutattak fel előttük. Jasieński az egész Európában népszerű és irányadó japán metszetekből is tekintélyes gyűjteményt hozott létre (elsősorban Hokuszai alkotásait vásárolta), innen ered művészneve is, a Manggha, amelyet ma a krakkói a Manggha Japán Művészeti és Műszaki Központ is visel.

Leon Wyczółkowski portréján Jasieński kimonót visel.
"Manggha" szeretett beöltözni, színészkedni.
Forrás: manggha.pl

A Szołayski-házban jövő januárig két kiállítást láthatunk. Az egyik, az Éljen a művészet! (Niech żyje sztuka! - a cím a lengyel századforduló egyik költőjének, Kazimierz Przerwa-Tetmajernek híres versére, az Evviva l'arte-ra utal) Manggha-Jasieński életművét mutatja be. A másik a francia grafikai gyűjtemény. A két kiállítást egyszerre még a legedzettebb művészetrajongóknak sem merem ajánlani; én a francia gyűjteményt sem voltam képes egy nekifutásra végignézni. Az egymásba nyíló termek hosszú során át minden egyes falon sűrű "felhőkben" tömörülnek a képek - elsősorban a XIX. század végén "reneszánszukat" élő rézkarcok, de litográfiákat, plakátokat és egyéb technikákkal készült grafikákat is láthatunk. Szemgyönyörködtető és könnyen követhető a tematikus elrendezés. A nyitótéma természetesen Párizs, de megjelennek a mindennapok témái, a nők és a gyerekek, a művészi látomások - itt különös szerep jut a szimbolistáknak, főképp Redonnak -, és persze elzarándokolunk Bretagne-ba, majd Gaugain jóvoltából Tahitin is teszünk egy villámlátogatást. A bretagne-i képek között ott szerepel Rippl-Rónay József híres Falusi ünnepének (Bretagne-i népünnep) egy példánya is.

Eugène Carrière: Álom - forrás: Muzeum Narodowe w Krakowie

Paul Gaugain: Manao Tupapau (A lány a szellemre gondol - a halottak szelleme virraszt)
Forrás: Muzeum Narodowe w Krakowie

A két kiállításból facebook esemény is készült (ez az egyiké, ez pedig a másiké). Az egyetlen dolog, amibe bele tudok kötni, a francia kiállítás plakátja, amelyen Pierre Bonnard Kis mosónője szerepel. Ez a kép nem adja vissza a bemutatott anyag sokszínűségét, és egy lehetséges célcsoport érdeklődését sem kelti fel. Jobb lenne, ha a kiállítás "arca" akár a blogunk elején látható Toulouse Lautrec-plakát, akár Manet Olympiájának első változata lenne, amely szintén megtekinthető a krakkói plac Szczepańskin.

Niech żyje sztuka! Kolekcja Feliksa Jasieńskiego. - Grafika francuska od impresjonizmu do Art Nouveau. Muzeum Narodowe w Krakowie, Kamienica Szołayskich, plac Szczepański 9, kedd-szombat 10-18, vasárnap 10-16.
A Feliks Jasieński személyével kapcsolatos információkat Dr. Agnieszka Kluczewska-Wójcik - a fent említett kötet szerzője - előadásából merítettem.