Festung Krakau

Fort 31. św. Benedykt - forrás: podgorze.pl

Kétszáz évvel ezelőtt, a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus után Krakkó szabad város avagy Krakkói Köztársaság néven a Lengyelországot felosztó három nagyhatalom, Oroszország, Poroszország és Ausztria közös ellenőrzése alá került. A város relatív autonómiája azonban az évek múltával egyre csökkent, az 1846-os krakkói felkelés leverése és az osztrák csapatok bevonulása után pedig a mikroállam végképp megszűnt létezni. A térhódítás után Ausztria szinte azonnal erődépítésbe kezdett. 1916-ig a krakkói erőd - Festung Krakau - volt Galícia legnagyobb támaszpontja, ahol békeidőben is 12 ezer katona állomásozott. A külső és belső erődgyűrűn kívül komoly út- és hídhálózat, több kaszárnya és kórház, egy óriási élelmiszerraktár-komplexum, 1912-től pedig repülőtér is tartozott az erődrendszerhez.

A központi citadella szerepét a Wawel töltötte be. A vár körüli téglafal és az óváros felőli bejáratnál, a palota északkeleti sarka alatt álló körbástya nem középkori, hanem XIX. századi osztrák építmény!

Forrás: wikimapia.com

A városban több helyen is láthatunk erődöket, vagy legalábbis a nyomaikat. Kościuszko halmára például az egykori citadella tornyos épületén keresztül juthatunk fel. Az épületegyüttes az osztrák időkben teljesen körbefogta, szinte fojtogatta a szabadságszimbólumot, amelyet a Krakkói Köztársaság épített a lengyel hős tiszteletére. Mára a külső erődépületeknek kb. a harmada maradt fenn.

Forrás: www.zlotuptaka.pl

A Nowy Kleparz piaccal "srégen" szemben találjuk a III. sz. Kleparz bástyát, amelyben bornagykereskedés és szórakozóhely működik. Podgórze városrészben, a csöpp Szent Benedek templom mellett csak kívülről csodálhatjuk meg a 31. sz. Szent Benedek tűztornyot. Nem minden erőd maradt azonban fenn ilyen jó állapotban. A II. világháború után sokat lebontottak, így az V. sz. Lubicz bástyát is. A helyén található nagy közlekedési csomópont, a Rondo Mogilskie nem véletlenül kör alakú! A csomópont átépítése után felszínre kerültek az erőd romjai, amiket a tér közepén láthatunk. (Érdekesség: a fotó a korábbi bejegyzésünkben említett Szkieletor-borzadály tetejéről készült.)

Forrás: krakow.pl

 A külső erődgyűrű egyik-másik létesítménye ma is használatban van - így a 38. sz. Skała erődben egyetemi csillagvizsgáló működik, a 39. sz. Olszanica gyalogos segéderődben pedig az egyik krakkói ifjúsági művelődési ház lovastanyát tart fenn. Vannak azonban teljesen elhanyagolt, pusztuló védművek is, mint például a 41. sz. Mydlniki erőd, amelynek a földből még kiemelkedő, sötét, elhanyagolt részeiben kirándulók és gyerekek borzonganak, vagy hobbilégpuskások küzdenek egymással. Tavaly, az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján a Kis-Lengyelországi Örökség Napokon többek között a XX. század elején korszerűsített 44. sz. Tonie páncélerőd is megnyitotta kapuit a látogatók előtt, de sajnos nem tudtam megnézni. A Közép-Európában egyedülálló, forgó páncéltornyokkal felszerelt erőd a tervek szerint egyszer látogatható lesz, de hogy mikor, az természetesen a felújításokhoz szükséges támogatás megszerzésének függvénye. (A Tonie erődről egyelőre itt láthatunk fényképeket.)

Idén a Krakkói Várostörténeti Múzeum (Muzeum Historyczne Miasta Krakowa) nowa huta-i gyűjteménye rendezett kiállítást, amelyben az erődrendszer keleti létesítményeinek történetét mutatja be. A július 8.-áig nyitva tartó kiállítás társrendezvényeként díjmentes buszút és vezetés keretében látogathatjuk meg az ún. III. gyűrű építményeit. A következő kirándulások jún. 13.-án és 27.-én, majd szept. 19-20.-án 12 órakor indulnak az os. Słoneczne 16. alatti múzeumépület elől, jelentkezni e-mailben lehet.

Irodalom:
Az I. világháború keleti frontjának útvonala - Kis-Lengyelország c. útikönyv magyar nyelven elméletileg az InfoKraków idegenforgalmi irodákban kapható (az útleíró fejezet Krzysztof Bzowski munkája, fordításomban jelent meg).

Részletes lengyel nyelvű információ: www.fortyck.pl; hangulatos fényképek:

https://www.facebook.com/pages/fortyck/181118668607764