Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lengyel Repülési Múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lengyel Repülési Múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 10., kedd

Krakkó és a lengyel függetlenség

Az I. Pótszázad az Oleandry Színház előtt, Krakkó, 1914


November 11.-e a lengyel függetlenség napja, nemzeti ünnep. Az I. világháborút lezáró békerendszer a magyarok számára Trianont jelentette, a lengyelek számára azonban azt, hogy 123 év után az ország ismét megjelent Európa térképén, és kiépíthette önálló államiságát. A 11.-ei időpont természetesen jelképes. Lengyelország függetlenné válása hosszú folyamat eredménye volt, amelynek több állomása is Krakkóhoz köthető.

A lengyel függetlenség egyik legfontosabb alakja, Józef Piłsudski a mai Litvániában született, amely akkor - a feldarabolt Lengyelország korában - az Orosz Birodalomhoz tartozott. Piłsudski szocialista tevékenységéért orosz börtönbe került, szabadulása után költözött a több mozgásteret engedő Galíciába. Politikai-társadalmi tevékenységét elsősorban Krakkóban végezte. 1911-ben itt hozta létre a Lövészszövetség elnevezésű paramilitáris szervezetet, amelyből az I. világháború kitörése után Ausztria beleegyezésével létrehozta az I. Pótszázadot. Az első lengyel katonai alakulat 1914. augusztus 6.-án vonult ki szálláshelyéről, a Błonia mező melletti Oleandry Színházból, majd átlépte a Krakkótól nem messze található osztrák-orosz határt, és Varsó felé vette az irányt, hogy ott oroszellenes felkelést szervezzen. Ezt az eseményt szokás tartani az első olyan lépésnek, amely a lengyel függetlenség visszaszerzéséhez vezetett. A Pótszázad nem járt sikerrel, nem jutott el Varsóba, ám az I. világháborúban harcoló Lengyel Légiók egyik magját képezte.

Krakkó végig megőrizte az I. Pótszázad kivonulásának emlékezetét. Az Oleandry Színház nem maradt ránk, helyén a 30-as években épült (és a háború kitörése miatt csak részben elkészült) Piłsudski Emlékház áll, amelyben ma Függetlenségi Múzeum működik (al. 3-ego Maja 7). A lengyel légiósok 1924-ben tartottak először emlékmenetet a Pótszázad kivonulásának napján. Ezt a hagyományt a 80-as években az ellenzéki csoportok teremtették újjá. Napjainkban is minden évben sor kerül rá: augusztus 6.-ának hajnalán bárki csatlakozhat és egy hét alatt elmenetelhet Kielcéig.

Forrás: Gazeta Wyborcza
Aki csak egyszer is volt a waweli székesegyház kriptájában, annak nem kell megemlíteni, hogy Józef Piłsudski marsall sírja is itt, a lengyel Pantheonban található, de alakjához számos szobor és emléktábla is kapcsolódik Krakkóban. Legmonumentálisabb emlékműve kétségkívül a város melletti erdőben található Piłsudski-halom, amelynek építését 1934-ban, az említett kivonulás 20. évfordulóján kezdték meg. A halom az összes olyan csatamező földjéből készült, ahol az I. világháború alatt lengyelek harcoltak. Derült időben érdemes felkeresni - tetejéről az egész erdő (Lasek Wolski) és a városhoz közelebb eső Kościuszko-halom is látható.

Forrás: Gazeta Wyborcza


1918 október 31.-én, amikor a lengyel függetlenség már ténykérdéssé vált, Galíciában megkezdődött az osztrák helyőrség lefegyverzése. A Krakkó melletti rakowicei repülőtér lengyel legénysége Roman Florek vezetésével elfoglalta a repülőteret, és megakadályozta, hogy a német és osztrák-magyar pilóták gépeikkel együtt Bécsbe meneküljenek. A lefoglalt repülőgépek a megalakuló lengyel légiflotta állományába kerültek át. A krakkói Lengyel Repülési Múzeum birtokában ezért találhatók meg egyes rendkívül ritka I. világháborús harci repülőgépek - a német légierő gépeit ugyanis az I. világháborút lezáró békeszerződések értelmében meg kellett semmisíteni.

A rakowicei repülőtér hangárai - forrás: Lengyel Repülési Múzeum
www.muzeumlotnictwa.pl

Az utóbbi években november 11.-e már nem is elsősorban az állami ünnepségek, hanem a szélsőjobboldai felvonulások okán szerepel a médiában. Számunkra azonban nem fér hozzá kétség, hogy ez a nap Lengyelország történelmi ünnepe, mindannyiunk ünnepe, és nem sajátíthatják ki azok, akikkel Piłsudski, Paderewski* és a száz évvel ezelőtti eseményeket mozgató többi világlátott férfiú messzemenőlegesen nem értene egyet.


*Ignacy Jan Paderewski (1860-1941) - zongorista és zeneszerző, a maga korában világsztár. Az I. világháború alatt komoly diplomáciai tevékenységet folytatott a lengyel függetlenség elismerése érdekében, még Wilson elnökkel is személyesen találkozott. A függetlenség elnyerése után ő lett Lengyelország első köztársasági elnöke.

Felhasznált irodalom
Kis-Lengyelország : Az I. Világháború Keleti Frontjának Útvonala / Szöveg Krzysztof Bzowski, Krzysztof Mroczkowski, Krakkó 2013 (a Kis-Lengyelországi Vajdasági Hivatal kiadványa)

2015. június 25., csütörtök

Repülőpiknik - 2015. június 27-28.


Fotó: Krakkó blog - Michał Bzowski

Tíz év óta június utolsó hétvégéjén élettel telik meg a jó öreg - Monarchia-kori - rakowicei repülőtér felszállósávja. Régi masinák és modern hasonmásaik, légi akrobaták és ejtőernyősök mutatják be rajta tudományukat, amelyet konferanszié ismertet értő módon Krakkó aprajának és nagyjának. A felszállósáv mellett, a Lengyel Repülési Múzeum szabadtéri területén hagyományőrző katonai csoportok táboroznak páncéljárművekkel, gulyáságyúkkal, ápolónőkkel és... pin-up girlökkel, a légibemutatók csodálatába belefáradt lurkók pedig az osztrák-magyar hangulatokat is idéző vurstliban frissülhetnek fel.

Prága, Budapest, Lemberg. 121 éves körhinta. Fotó: Krakkó blog

Vurstli a hangároknál. Fotó: Krakkó blog
A XI. Kis-Lengyelországi Repülőpiknik hivatalos programja nincs meg: a pilóták az utolsó pillanatig jelentkeznek, a bizonytalan időjárás pedig a leggondosabban megtervezett eseménysorba is beleszólhat. A piknik honlapján azonban hosszú résztvevőlista szerepel. Innen tudjuk, hogy valószínűleg idén is látni fogjuk Martin Kindernay Repülő Cirkuszát. A cseh formáció I. világháborús gépek másolataival bűvöli el közönségét. Nyitó képünk és az alábbi két fotó is tavalyi légiharcaik szüneteiben készült.

Fotó: Krakkó blog - Michał Bzowski

Fotó: Krakkó blog - Michał Bzowski
Tavaly szintén szerepelt már a zseniális litván légi akrobata, Jurgis Kairys. A Żelazny akrobatacsoport pár napja még ott volt a résztvevők között, mára azonban már eltűnt - kíváncsiak vagyunk, hogy ezek után megjelenik-e a rendezvényen. Nem szeretnék lemaradni a szlovákiai Retro Sky Team fellépéséről sem, mert a Facebook képeik nagyon izgalmasnak tűnnek. Igyekszem megkeresni a héttagú cseh Honved klubot is, amely a Magyar Királyi Honvédség hagyományait eleveníti fel.

A piknikre legjobb villamossal érkezni, mivel a környező utcák és parkolók zsúfolásig megtelnek. Ne felejtsük otthon a távcsövet, a fényképezőgépet és... az esernyőnket (szerencsére bevihető a rendezvény területére).

Fotó: Krakkó blog - Michał Bzowski
XI Małopolski Piknik Lotniczy, Muzeum Lotnictwa Polskiego, sz-v 10 - 18. Jegyárak: 20/10 zł.

2015. április 25., szombat

Jégkorong-meccs az egykori repülőtérnél

Forrás: nbi.com.pl (lengyel építészmérnöki portál)
Ma este nyolckor kezdődik a divízió 1/A jégkorong világbajnokság magyar-lengyel meccse a Kraków Arena stadionban. A nyertes bejut az őszi csehországi döntőbe, úgyhogy nagy a tét. A városba érkezett több ezer magyar szurkoló azonban igazi bajtársnak tekinti a lengyel felet; reméljük, a mérkőzés a barátság jegyében zajlik majd.

A Kraków Arena egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a városközpont és Nowa Huta közötti zöld területen, a Lengyel Repülők Parkjában (Park Lotników Polskich). A park azért kapta ezt a nevet, mert itt volt Krakkó első repülőtere, amely egyben az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai légikikötője volt. Rakowicei repülőtérként emlegették, bár ma inkább a másik oldalán található egykori Czyżyny faluról elnevezett városrészhez szokás sorolni. 1914-15-ben Molnár Ferenc haditudósítóként járt Galíciában, ekkor írta beszámolóját a rakowicei repülőtérről.

"A legmagyarabb madár nem a turul. A legmagyarabb madár egy osztrák repülőgép, amelyen két magyar katona ül. [...]
Odahaza folyton siránkozunk, hogy kevés aviatikusunk tengődik, nincs repülőtér, szubvenció, smemi - és most csupa magyar szó itt körülöttem. Nemcsak a bakák magyarok, akik itt gépészkednek, de egyik repülőtiszt a másik után szólal meg magyarul. Meglepően sok a hadseregben a bravúros magyar pilóta és légi megfigyelő. Több, mint hittük."
(Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei, idézi: Petneki Áron: Krakkó, Budapest, 2001, 192.)

A nowa huta-i acélkohó működése miatt Balicébe áthelyezett repülőtér hangárjaiban 1963-ban hozták létre a Lengyel Repülési Múzeumot. A gyűjteményben a világon egyedülálló, rendkívül ritka első világháborús gépek is találhatók. A Nagy Háború Szárnyai kiállítás a tavalyi centenárium óta furcsa, számomra nem meggyőző, képregényszerű belső térben tekinthető meg, ez azonban mit sem von le a ritkaságok értékéből. A múzeumról rendkívül alapos magyar nyelvű szócikk található a Wikipédián.

Forrás: interia.pl


A parkban található a Városi Műszaki Múzeum Kísérletek kertje részlege is, valamint egy nagy játszótér, amely mind a kisebbek, mind a nagyobbak számára tartogat érdekességeket. Ha kicsikkel jövünk ide, érdemes úgy öltöztetni őket, hogy szükség esetén levehessünk róluk pár réteget, mivel a sötét gumi térkövek nagyon felmelegítik a játszótér felületét.



A park futásra is alkalmas, és talán még az itteni rózsaszín virágú gyümölcsfák sem hullatták még el szirmaikat.

Fotó: Krakkó blog - Michał Bzowski
A legjobb tehát még ezen a hétvégén felkeresnünk a parkot, ha Krakkóban járunk, főleg hogy ragyog a nap, Lengyelországban azonban nem marad sokáig szép az idő - "kockás" az időjárás, ahogy az itteniek mondják, vagyis a meleg napok után mindig jön némi lehűlés.