Festung Krakau

Fort 31. św. Benedykt - forrás: podgorze.pl

Kétszáz évvel ezelőtt, a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus után Krakkó szabad város avagy Krakkói Köztársaság néven a Lengyelországot felosztó három nagyhatalom, Oroszország, Poroszország és Ausztria közös ellenőrzése alá került. A város relatív autonómiája azonban az évek múltával egyre csökkent, az 1846-os krakkói felkelés leverése és az osztrák csapatok bevonulása után pedig a mikroállam végképp megszűnt létezni. A térhódítás után Ausztria szinte azonnal erődépítésbe kezdett. 1916-ig a krakkói erőd - Festung Krakau - volt Galícia legnagyobb támaszpontja, ahol békeidőben is 12 ezer katona állomásozott. A külső és belső erődgyűrűn kívül komoly út- és hídhálózat, több kaszárnya és kórház, egy óriási élelmiszerraktár-komplexum, 1912-től pedig repülőtér is tartozott az erődrendszerhez.

A központi citadella szerepét a Wawel töltötte be. A vár körüli téglafal és az óváros felőli bejáratnál, a palota északkeleti sarka alatt álló körbástya nem középkori, hanem XIX. századi osztrák építmény!

Forrás: wikimapia.com

A városban több helyen is láthatunk erődöket, vagy legalábbis a nyomaikat. Kościuszko halmára például az egykori citadella tornyos épületén keresztül juthatunk fel. Az épületegyüttes az osztrák időkben teljesen körbefogta, szinte fojtogatta a szabadságszimbólumot, amelyet a Krakkói Köztársaság épített a lengyel hős tiszteletére. Mára a külső erődépületeknek kb. a harmada maradt fenn.

Forrás: www.zlotuptaka.pl

A Nowy Kleparz piaccal "srégen" szemben találjuk a III. sz. Kleparz bástyát, amelyben bornagykereskedés és szórakozóhely működik. Podgórze városrészben, a csöpp Szent Benedek templom mellett csak kívülről csodálhatjuk meg a 31. sz. Szent Benedek tűztornyot. Nem minden erőd maradt azonban fenn ilyen jó állapotban. A II. világháború után sokat lebontottak, így az V. sz. Lubicz bástyát is. A helyén található nagy közlekedési csomópont, a Rondo Mogilskie nem véletlenül kör alakú! A csomópont átépítése után felszínre kerültek az erőd romjai, amiket a tér közepén láthatunk. (Érdekesség: a fotó a korábbi bejegyzésünkben említett Szkieletor-borzadály tetejéről készült.)

Forrás: krakow.pl

 A külső erődgyűrű egyik-másik létesítménye ma is használatban van - így a 38. sz. Skała erődben egyetemi csillagvizsgáló működik, a 39. sz. Olszanica gyalogos segéderődben pedig az egyik krakkói ifjúsági művelődési ház lovastanyát tart fenn. Vannak azonban teljesen elhanyagolt, pusztuló védművek is, mint például a 41. sz. Mydlniki erőd, amelynek a földből még kiemelkedő, sötét, elhanyagolt részeiben kirándulók és gyerekek borzonganak, vagy hobbilégpuskások küzdenek egymással. Tavaly, az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján a Kis-Lengyelországi Örökség Napokon többek között a XX. század elején korszerűsített 44. sz. Tonie páncélerőd is megnyitotta kapuit a látogatók előtt, de sajnos nem tudtam megnézni. A Közép-Európában egyedülálló, forgó páncéltornyokkal felszerelt erőd a tervek szerint egyszer látogatható lesz, de hogy mikor, az természetesen a felújításokhoz szükséges támogatás megszerzésének függvénye. (A Tonie erődről egyelőre itt láthatunk fényképeket.)

Idén a Krakkói Várostörténeti Múzeum (Muzeum Historyczne Miasta Krakowa) nowa huta-i gyűjteménye rendezett kiállítást, amelyben az erődrendszer keleti létesítményeinek történetét mutatja be. A július 8.-áig nyitva tartó kiállítás társrendezvényeként díjmentes buszút és vezetés keretében látogathatjuk meg az ún. III. gyűrű építményeit. A következő kirándulások jún. 13.-án és 27.-én, majd szept. 19-20.-án 12 órakor indulnak az os. Słoneczne 16. alatti múzeumépület elől, jelentkezni e-mailben lehet.

Irodalom:
Az I. világháború keleti frontjának útvonala - Kis-Lengyelország c. útikönyv magyar nyelven elméletileg az InfoKraków idegenforgalmi irodákban kapható (az útleíró fejezet Krzysztof Bzowski munkája, fordításomban jelent meg).

Részletes lengyel nyelvű információ: www.fortyck.pl; hangulatos fényképek:

https://www.facebook.com/pages/fortyck/181118668607764

Sztárnyár Krakkóban: pop, rock, electro, jazz, cirkusz

Tavaly óta működik Krakkóban a Tauron Arena és az ICE Nemzetközi Kongresszusi Központ, amelyek megfelelő férőhelyet biztosítanak a könnyűzenei koncerteknek és egyéb nagyszabású rendezvényeknek. Itt és más helyeken is több nemzetközi hírű előadóművész lép fel, érdemes hát a nyári és őszi eseményeket egy csokorba szedni.

Két hét múlva, június 8.-án erős lendülettel indítja a szezont a Faith No More, majd a Cirque du Soleil lép fel hatszor egymás után a Quidam c. előadással (jún. 12-14). Július 13.-án ismét rock-klasszikus, Mark Knopfler érkezik az Arenába. Szeptember 29.-én a stadion Eros Ramazzotti egyetlen lengyelországi koncertjének ad otthont, a Foo Fighters rajongók pedig november 9.-én hallgathatják meg ugyanitt az ex-nirvanás Dave Grohlt és csapatát. Az összes koncertre kaphatók még jegyek az Arena honlapján, a Cirque du Soleil előadásaira már csak VIP jegy rendelhető.

Az ICE leginkább a filmzene, a musical és főleg a jazz jegyében szervez koncerteket. Itt kerül sor a krakkói Nyári Jazzfesztivál két legnagyobb koncertjére, ahol a Mike Stern & Didier Lockwood Quartet (júl. 7.), illetve Herbie Hancock (júl. 21.) lép fel. A Krakkói Nyári Jazzfesztivál teljes programja itt található. Kiderül belőle az is, hogy július 5.-én, a nagy hagyományra visszatekintő New Orleans-i Vasárnap jegyében a Mały Ryneken Michał Urbaniak, július 18.-án, a Krakkói Jazzéjszakán pedig a főtéren két másik híres jazz-zenész, Wojciech Karolak és Jan Ptaszyn Wróblewski fog zenélni. Mindkét koncert ingyenes, ám mi némileg szkeptikusak vagyunk azt illetően, hogy a Kis Piactéren el fog-e férni az összes érdeklődő.

A frisebb hangzások rajongóinak ajánljuk a Kraków Live Festivalt (aug. 20-22). A Błonia mezőn megrendezett szabadtéri fesztiválon több angol rockformáció is fellép (Foals, Wild Beasts, The Maccabees), de eljön az amerikai szintpop Future Islands, a kanadai posztpunk Viet Cong, az izlandi-amerikai Low Roar, valamint Az éhezők viadala soundtrackjének egy részét jegyző dán MØ (Karen Marie Ørsted) is. A fesztiválra itt vásárolhatunk egy- ill. háromnapos jegyeket.

A Fényképészet hónapja. Konfliktus

Forrás: miesiacfotografii.pl

Még három hétig tart a Fényképészet hónapja Krakkóban. Bár az idei rendezvénysorozat címe Konfliktus, plakátjain egy fekete és egy fehér lány bújik egymáshoz. Chantal Regnault híres fotóját látjuk, aki a mi rendszerváltásunk idején a new york-i vogue táncversenyek színesbőrű és LGBTQ résztvevőit fényképezte. A kép az Idegen test c. kiállításon szerepel, amely a város szívében, a Bunkier Sztuki (Artbunker) galériában tekinthető meg. A Bunkier belsejében azonban a fotó egyik reprodukcióján már festékszóróval tüntették el a bal oldali lány fejét. Mert a fekete nőnek nincs arca, csak Papagena tollaival ékes csípője, mint Josephine Bakernek, nyilvános előadásokon lemeztelenített zsírfara, mint a "hottentotta Vénusznak", Saartjie Baartmannak, vagy a sztáripar jegyében interneten mutogatott feneke, mint Nicki Minaj rappernek. Meztelen mellei vannak, amiket a fehér férfi utazó felsőbbrendűsége tudatában ("Ó, ezek a vadak!"), egyszersmind nyálcsorgatva mustrál ("Biztos szűz még"). "Az X törzs fiatal nőstény példányai sima bőrűek, feszes mellűek és büszkék" - írja útiélményeiben Arkady Fiedler, a RAF lengyel pilótáiról szóló kultuszkönyv, A 303-as repülőszázad szerzője, és szorgalmasan csattogtatja fényképezőgépét ("Formás lányokat fotózhattam - kártérítés nélkül!"). Mivel azonban a nő a világ négere, bőrszíntől függetlenül is az objektív obiectivum-ává, célpontjává vagy tárgyává válik. Az analóg fényképek színtesztje szemrevaló női portré volt, amit a fotósok csak Shirley néven emlegettek (nota bene sokáig csak fehér nők fotóit alkalmazták erre a célra), a digitális képfeldolgozás viszonyítópontja pedig a Playboyból, Lena Söderberg fotójából kivágott Lenna tesztkép. A kiállítás azonban nem kizárólag a nő és a fénykép (ill. a multimédia) kapcsolatát mutatja. Megtekinthetjük rajta azt a videót is, ahol egy fehér nő és egy afroamerikai férfi tesztel egy arcfelismerő programot, és a szoftver nem "látja" a férfi arcát.

A Bunkier Sztuki másik fotókiállítása A 22-es csapdája címet viseli. Mottója Joseph Heller életrajzírójától, Tracy Daughertytől származik: "Egyet mondtak nekünk, mi mást láttunk, ebben rejlik az egész paradoxon." A tíz művész fotókönyvei ezúttal a politikai ill. fegyveres konfliktust mutatják. Természetes, hogy a kijevi Majdanról több munka is készült, de láthatjuk Palesztinát is, ahol a konfliktus a tájra is befolyással van, vagy az isztambuli Taksim teret, a kormányellenes tüntetések színhelyét. Az aktuális témák mellett figyelemre méltó Luis Weinstein alkotása a chilei katonai diktatúra fényképeiből, valamint Arwed Messmer könyve, amely a Nyugat-Berlinbe szökni próbálók aktáiban talált rendőrségi képek felhasználásával készült.

Hasonló témát boncolgat Indrė Šerpytytė 1944-1991 című kiállítása, amely a Kortárs Művészeti Múzeumban, a MOCAK-ban tekinthető meg. A címet alkotó két dátum Litvánia szovjet uralmának kezdetét és végét jelenti. A 32 éves művész, aki már nem élte át tudatosan a szovjet időket, a terrornak csak a nyomait tudja megörökíteni: maketteket készít az NKVD ill. KGB egykori épületeiről, és azokat az erdőket fotózza, ahol egykor véres partizánharcok folytak.

A háború jóval konkrétabb nyomait mutatja Sophie Ristelhueber sorozata, aki a délszláv háború túlélőinek behegedt sebeit fotózta (a szabadtéri kiállítás a Visztula partján, az ul. Podgórskán találtható). Šerpytytė, Ristelhueber és a következő női művész, Joanna Piotrowska kiállítása, a Frowst (Áporodottság) is látható volt korábban Londonban. A lengyel fényképész a családi kapcsolatok fojtottságát, a nem bevallott, mégis látható kényszeredettséget, olykor a családon belüli erőszakot örökíti meg.

Joanna Piotrowska: Frowst XXII - forrás: dustmagazine.com

A Starmach Galériában (ul. Węgierska, vagyis Magyar utca 5.) Josef Koudelka riportképeit láthatjuk az 1968-as csehszlovákiai invázióról. A fényképész véletlenül került a prágai tavasz sodrába, fényképei azonban a történelmi események hatására világhírűvé váltak. Zhang Dali Más története a Mangghában (Konopnickiej 26.) maoista propagandafotókat dolgoz fel, Wojciech Nowicki kiállítása, a Tőszomszédság pedig az I. világháború pusztításait mutatja be a Néprajzi Múzeumban (Krakowska 46./pl. Nowy).

A Fényképészet hónapja részletes programja angolul: http://www.miesiacfotografii.pl/en/program

Emberek nyomai - brazil-lengyel fotókiállítás az MCK-ban

Cristiano Mascaro - forrás: o.pl 

A kivételesen éppen meleg napsugarakban fürdő Főtérről léptem be a Nemzetközi Kulturális Központ, az MCK galériájába. A kontraszt döbbenetes volt. Fekete szalagfüggönyön keresztül, vakon tapogatózva jutottam be az első sötét terembe, ahol két képernyő vetítette a kiállítás anyagát. Valahonnan szélzúgás hallatszott. A padlón vékony, megvilágított homokcsík kötötte össze a lengyel nagyvárosok és São Paulo embertelen emberi nyomait: a részt - szárítókötélen hagyott gatyát, penészedő falakat, lepusztult szekrénysorokat; és az egészt - a lengyel főváros és a brazil metropolisz nyomasztó felhőkarcoló-tengerét. A lengyelországi képeket egy városokra szakosodott ismert brazil fotós, Cristiano Mascaro, a São Paulo számkivetettjeit bemutató filmet az egy nemzedékkel fiatalabb lengyel multimédiás művész, Sławomir Rumiak készítette.

Sławomir Rumiak - forrás: culture.pl

A következő teremben Mascaro fekete-fehér fotói láthatók elhagyott lengyel ipari létesítményekről: a híres gdański hajógyárról, egy łódźi szövőüzemről és a varsói gázművek kör alakú épületéről.

Cristiano Mascaro: Varsó - forrás: Culture.pl

Később városképek és épületrészletek mellett haladunk el. A brazil fényképészt láthatóan izgatta a szocialista művészet - gondosan végigfotózta mind a "régi" Nowa Huta sztálinbarokkját, mind a Gierek-kori boltfeliratokat. A megismerés következő fokán belépett a lakásokba. Leginkább a szegényes, lepukkant otthonok keltették fel a figyelmét, ahol a falakat penészvirág és naiv szentkép díszíti, a szoci szekrénysorok tetején kilencvenes évekbeli hifitorony doboza áll, az apró vaskályha felett elnyűtt melltartók száradnak.

A lengyel művész São Paulóról készült filmje még élesebben fókuszál a szegénységre és a társadalom számkivetettjeire. Nem naturalista szocio-dokumentumfilmről van azonban szó. Rumiak egyrészt alig mutat embereket - a kiállítás címéhez híven inkább a nyomaikat keresi -, másrészt filozofikus töprengéssel színezett elbeszélését Mário de Andrade Makunaíma - egy jellem nélküli hős kalandjai című, a brazil nyelvek és kultúrák ütközéséről szóló, 1929-ben kiadott regényének a cselekményszálaira fűzi fel. A klasszikussá vált regény ezáltal XXI. századi aktualitást nyer, a modern városi szegénység problémája pedig szimbolikus és filozofikus problémává lényegül át.

A film mutat egy üresen álló épületszerkezetet is, amiről valószínűleg minden krakkóinak a Rondo Mogilskie közelében álló félbehagyott szocialista irodaház jut az eszébe. A Szkieletor - szabad fordításban: Csontvázszörny - becenevű toronyház évtizedek óta sikerrel csúfítja el a város panorámáját. Krakkóban egy ilyen épület megteheti, hogy elhagyatottan álljon, a trópusi betondzsungel azonban nem ismeri az üres tér fogalmát. A brazil város nincstelenjei sok emeletnyi magasságban birtokba vették a tornyot, nyomorúságukban is esztétikus lakáskákat varázsoltak bele, sőt, volt, aki tyúkokat tenyésztett az üres panelfalak között. Míg azonban a brazil csontvázat időközben valószínűleg már lebontották, a Szkieletor továbbra is ott díszeleg a város közepén, csupán a főtéren megtekinthető, önkormányzati önreklámként működő szabadtéri kiállítás mutatja azt a vizualizációt, aminek már régen meg kellett volna valósulnia az épülettel kapcsolatban.

Az Emberek nyomai kiállítás június 7.-éig tekinthető meg Krakkóban. Jövőre São Paulo közönsége láthatja a lengyel városok képeit és nyerhet betekintést saját városa másik valóságába, a társadalmi szakadék túlsó oldalára.

Ślady ludzi - Cristiano Mascaro, Sławomir Rumiak.
Międzynarodowe Centrum Kultury, Rynek Główny 25.
Happy hour: kedd 10-11 (a belépő 1 złoty).

Örökség Napok / Miłosz / Copernicus / Warhol / gender / queer

A hétvégén nemcsak Múzeumok Éjszakájára kerül sor Krakkóban, hanem több más fesztiválra is. A legrangosabb rendezvény a Kis-Lengyelországi Kulturális Örökség Napok, amelynek szervezője a Kis-Lengyelországi Kulturális Intézet. Mind a látnivalók száma, mind az érdeklődés olyan nagy, hogy az esemény már jó ideje két hétvégén kerül megrendezésre, ráadásul minden évben más téma köré csoportosulnak a meglátogatható műemlékek. Az idei Napok vezérmotívuma az idő, amit a plakáton látható, óramutatószerű alak szimbolizál - bár egyik-másik létesítmény elég lazán köthető csak ehhez a fogalomhoz. A vezetések és egyéb programok lengyel nyelvűek, a részvétel általában a csak lengyel nyelvű honlapon történő előzetes rezervációval lehetséges. A programból csak néhány érdekességet emelünk ki - így május 16-17.-én a krakkói Szpitalna utcai pravoszláv templom tekinthető meg, amelyben Jerzy Nowosielski művei láthatók, az Oświęcim melletti Chełmekben pedig a békebeli Bata Cipőgyár és munkástelep nyílik meg az érdeklődők előtt. Május 23-24.-én Krakkóban az egykori csillagvizsgáló és a Füvészkert (Ogród Botaniczny) dolgozói tartanak vezetést a XVIII. század végén alapított kertben és a korábbi palotából átalakított csillagvizsgálóban (ul. Kopernika 27). A Füvészkert egyébként az Örökség Napokon kívül is látogatható tavasztól őszig. Ugyanígy máskor is a látogatók rendelkezésére áll a Jagelló Egyetem legrégebbi épülete, a Collegium Maius, amely régi időmérő eszközei és az udvaron kétóránként működésbe lépő zenélő órajáték miatt került be az idei Örökség Napok programjába.

Ma kezdődött és vasárnap ér véget a Miłosz Festival nevet viselő rangos irodalmi rendezvény. A Nobel-díjas költő élete utolsó tizenegy évét Krakkóban töltötte, ezért érkeznek ide kétévente a lengyel és a külföldi költészet nagyjai. A program gerincét találkozók, beszélgetések és nyilvános viták, költői és zenei estek, közös séták, gyerekprogramok és kiállítások képezik.

Amint véget ér a költészet fesztiválja, megkezdődik a tudományé. A Copernicus Festival címe onnan ered, hogy egykor maga Nikolausz Kopernikusz is a krakkói Akadémia diákja volt. Az idei rendezvény a lángész problémáját boncolgatja, amelyet rendkívül sokszínű programmal próbál közelebb hozni a résztvevőkhöz. Az előadások témája egy lengyel feltaláló és zongorista, Józef Hoffmann alakjától az asztrofizikán át Ronaldo és Messi elsőségének kérdéséig terjed, de lesznek koncertek, gyerekeknek tartott felolvasások és filmek is. A fesztivál honlapja sajnos csak lengyel nyelven érhető el, az "EN" fül dísz rajta csupán.

A Krakkói Modern Művészeti Múzeumban, a MOCAK-ban ma több érdekes kiállítás nyílt. Andy Warhol Tíz XX. századi zsidóportré-ja, a Lengyelország-Izrael-Németország. Auschwitz tapasztalata, a Fényműhely lámpaprototípus-gyűjtemény, a Gender a művészetben kiállítás, valamint Indrė Šerpytytė fotóművész tárlata szeptember végéig tekinthető meg.

Adam Rzepecki: A Lengyel Anya emlékművének terve, 1981. A gender a művészetben kiállítás - forrás: magazynszum.pl

A litván-brit művész képei a Fényképészet Hónapja rendezvénysorozat részekén láthatók, a Gender a művészetben kiállítás pedig a három hétig tartó Queerowy Maj (Queer Május) fesztivál társrendezvénye.

Múzeumok Éjszakája / Schiff és Perényi Katowicében

Mozgalmas hétvége áll előttünk. És ezúttal nem is olyan nagy baj, hogy ismét "kockás" (vagyis szeszélyes) a májusi időjárás, mert beltéri programokról van szó. Illetve csak részben. A Múzeumok Éjszakája ugyanis Krakkóban annyi érdeklődőt vonz, hogy az este héttől hajnali egyig tartó látogatási idő egy részét - ha a főteret választjuk, akkor jelentős részét - valószínűleg a szabad ég alatt, sorban állással fogjuk tölteni.

Forrás: podrozeliterackie.pl

Akit azonban ez nem rettent el a kultúrától, rengeteg érdekességet láthat és hallhat péntek éjszaka.

Az esemény honlapja sajnos csak lengyel nyelven érhető el. A rengeteg ingyenes tárlatvezetés, előadás, koncert, fényjáték és megvilágítás között (az idei rendezvény vezető motívuma a fény) néhány nem mindennapi programot is találunk. Megnyílik például az egyébként csak időszakosan látogatható Barbakan és a Városháza tornya, és a Flórián-kapu körüli falmaradványon is vezetés lesz - ugyanitt kontuszban, vagyis 17. századi nemesi ruhában, illetve városvédő katonák társaságában is fotózkodhatunk. A Lengyel Repülési Múzeumban este 7-kor megnyílik a II. világháború repülészetét bemutató kiállítás, majd hagyományőrző bemutatókra kerül sor (hogy miről is van szó, például I. vagy II. világháborús pilótákról, repülésről-e vagy csak seregszemléről, azt sajnos a múzeum honlapja sem pontosítja). A Nemzeti Múzeum Főépületében (Al. 2 Maja 1.) a kínai iparművészeti kiállítás apropóján harcművészeti bemutatót láthatunk, majd Bruce Lee-ért izgulhatunk A sárkány közbelép vetítésén (19 és 20 órakor). A Néprajzi Múzeumban (Muzeum Etnograficzne im. Seweryna Udzieli, pl. Wolnica 1.) nyolctól tízig táncház lesz, ami korántsem olyan egyértelmű program, mint Magyarországon lenne, itt ugyanis nem volt számottevő táncházmozgalom.

Mindeközben a szomszéd régióban, Sziléziában kezdetét veszi a Katowice Kultura Natura - Metamorfozy zenei fesztivál. A fesztivál programigazgatója Alexander Liebreich, a NOSPR, vagyis a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikusainak karmestere (a NOSPR új székhelyét már egy korábbi bejegyzésben méltattuk). A rendezvényt Stefano Bollani jazz-zongorista mellett Perényi Miklós és Schiff András neve fémjelzi. A magyar gordonkaművész vasárnap lép fel Haydn, Bach, Schubert és Kurtág műveivel, Schiff pedig jövő szerdán játssza a Goldberg-variációkat. A márciusi magyar-lengyel ünnepi hangverseny után elmondhatom, hogy a lengyel szimfonikusok új koncertterme valóban lenyűgöző akkusztikai élményt ad: a zenekar hangzása ideálisan együtt van, de úgy, hogy minden egyes hangszer külön-külön is hallható. Az online jegyekből már nem sok maradt, tehát az érdeklődés megvan, és a lengyel közönség számára bizonyosan nagy élményt jelent majd a két világhírű magyar művész fellépése.

Juwenalia

Forrás: modnykrakow.pl

Ha a héten embernagyságú méheket, gigantikus szurival felszerelt ápolónőket, vikingeket vagy zombikat pillantunk meg Krakkóban, illetve ha a központban hirtelen leáll a forgalom, ne pánikoljunk: csupán diákünnepségről van szó. Krakkó egyetemváros, felsőoktatási intézményei jelenleg összesen kb. kétszázezer hallgatóval büszkélkedhetnek. És ugyan melyik egyetemista nem akar legalább egyszer részt venni az évszázadok óta megrendezett hagyományos májusi diákünnepségeken? A legnagyobb ilyen fesztivált természetesen a 651 éves Jagelló Egyetem rendezi. Az ünnepségsorozat legfontosabb, szimbolikus pillanatára péntek délben kerül sor, amikor Krakkó polgármestere a főtéren átadja a színes maskarákba öltözött diákok képviselőinek a város kulcsait - vagyis ők veszik át az uralmat ezen az igencsak hosszúra nyúlt hétvégén. A koncertsorozat ugyanis már ma kezdetét veszi. Minden este legalább egy rendkívül népszerű énekes vagy formáció lép fel. A legnagyobb hangsúlyt idén a reggae kapja: eljön a Vavamuffin, a Maleo Reggae Rockers, Marika, a reggae lengyel nagyasszonya, valamint az utóbbi évek felfedezettje, a 24 éves Kamil Bednarek.

Bednarek megreggaezte a hetvenes évekbeli énekes és dalszerző, Marek Grechuta leghíresebb művét.

A feldolgozás belekerült Andrzej Wajda Wałęsa - A remény embere c. alkotásának filmzenéjébe

A Żaczek kollégium melletti téren ezenkívül hallhatunk még szerethető popénekesnőket (Ania Dąbrowska, Monika Brodka), ukrán ihletésű ska-folkot (Enej) vagy jazzel tűzdelt értelmiségi hiphopot (Fisz és Emade, a legendás VooVoo etnorock együttes frontemberének két fia, a rapper és a DJ közös projektje).

A Bányászati és Kohászati Akadémia (AGH), amely jórészt már csak nevében foglalkozik a nehéziparral, valójában rendkívül sikeres mérnöki és informatikai főiskola, ugyanezen a héten tartja a maga ünnepségét a Diákvárosként ismert kollégiumnegyedben (ul. Piastowska és környéke), ahol homokkal felszórt "strandon" tartják majd a szabadtéri koncerteket. A jövő hétvégén pedig a Műszaki Egyetem, vagyis a Politechnika rendez fesztivált Czyżynyben, az egykori krakkói repülőtér területén (Czyżynalia). Nagy nyugalomra tehát ne számítsunk a városban, de kívüle sem - beindult a kirándulószezon, ezért a Krakkó melletti karsztvölgyekben és a távolabbi hegyekben: a Beszkidekben, a Gorcéban, a Pieninekben és a Tátrában is számtalan turistával fogunk találkozni.

Juwenalia, máj. 5-10., http://www.juwenalia.krakow.pl/index.html#about
Juwenalia AGH, http://www.juwenalia.agh.edu.pl/

Gorlice 100

A csata rekonstrukciója - forrás: Interia.pl

Száz évvel ezelőtt, 1915. május 2-5.-én zajlott le a gorlicei csata, amelynek során az osztrák-magyar és a német csapatok áttörték az orosz frontot, és visszavonulásra kényszerítették a cári hadsereget. Lengyelország alaposan felkészült a keleti front egyik legfontosabb hadműveletének kerek évfordulójára, amelyet a lengyel népszerű tudományos és idegenforgalmi kiadványok újabban "kis Verdun" vagy "lengyel Verdun" néven emlegetnek. A kísérő rendezvények már április 23.-án megkezdődtek, a főünnepségekre május 1-2.-jén került sor a Kis-lengyelországi vajdaság szélén, Krakkótól mintegy 140 km-re található festői városkában és a környező településeken.

Május 1.-jén nemzetközi történelmi konferencia vette kezdetét a gorlicei Karwacjan-kastélyban. Délben a gorlicei katonatemetőben a meghívott vendégek ökomenikus ima keretében emlékeztek meg az áldozatairól. Ezután - a rossz idő dacára - a városon végigvonultak a csatában részt vett nemzetek hagyományőrzői, köztük a magyar huszárok.

Forrás: Gazeta Krakowska

Este a zenei programokon kívül a legnagyobb lengyelországi I. világháborús katonai temetőben - a Gorlice melletti Łużna településen, ahol a Pustki nevű magaslatért rendkívül véres harcok folytak -, valamint a gorlicei és a sękowai hadisíroknál is fáklyás békemenetet rendeztek a települések önkormányzatai.

Łużna - forrás: Gazeta Krakowska

Másnap délután került sor Sękowában a csata rekonstrukciójára, Este ugyanitt a résztvevők zenés műsort láttak egy I. világháborús festő-katona sorsáról, a díszvendégek részére pedig Krzysztof Penderecki zeneszerző a Kis-Lengyelországi Vajdasággal közösen rendezett hangversenyt a lusławicei Európai Zenei Központban

A megemlékezésről a honvedelem.hu honlapon láthatunk fényképeket, a helyi Gazeta Gorlicka - és nyomán a kis-lengyelországi Gazeta Krakowska - pedig a csatarekonstrukció jól sikerült képei mellett videót is közöl a csata rekonstrukciójáról.

A lengyelországi első világháborús katonatemetőkről és főleg a łużna-pustki temetőről Kovács István elektronikusan is elérhető írását ajánljuk, amely a történelemtudomány és a művészettörténet nézőpontjából, egyszersmind egyéni, lírai megközelítésben jeleníti meg a temetők történetét. 

Az áldozatok emlékére pedig álljon itt Georg Trakl verse. A költő fél évvel a gorlicei áttörés előtt, a galíciai front borzalmainak hatására súlyos depresszióba esett, és valószínűleg öngyilkos lett a krakkói 15. sz. Helyőrségi Kórházban - költeményei azonban általános érvényűek, a háború pusztítását és értelmetlenségét mutatják be. Trakl halálának helyén, a mai 5. sz. Katonai Kórház és Klinika (ul. Wrocławska 1-3.) előtt emléktábla áll a költő tiszteletére

Este az őszi erdőben halálos

fegyverek szólnak az arany mezőkön

s kék tavakon, ahol elkomorúlva

gördül a nap; a halálba hanyatló

harcosokat beomolja az éj és

megtört szájuk vad panaszát.

De csendben gyűlik a fűzek ölén,

hol egy ádáz isten trónol a rőt gomolyban

a kiontott vér, holdfényű hüvösség;

minden út sürü rothadásba torkoll.

A csillagok s az ég arany ágabogában

a nővér árnya bolyong a halott ligetben,

hősök szellemét köszönteni, véres főket;

s halkan szólnak a nádban

az ősz bomlott fuvolái.

Ó, büszkébb legyen a gyász!

Ti érc oltárok!

Roppant fájdalom élteti mostan a szellem

izzó lángját: a megszületetlen utódok.

(Grodek - Keresztury Dezső fordítása)