Krakkó főtere

Krakkó főtere
Krakkó főtere a Mária-templom tornyából - fotó: Michał Bzowski
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: víz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: víz. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 15., kedd

Krynica

Krynica látképe a Parkheggyel - forrás: krynica.pl

A XX. század végén, amikor még nem közlekedett annyi buszjárat Krakkó és Budapest között, a boldog emlékezetű Ernest Malinowski expresszel utaztam miskolci átszállással. A vonat több mint egy órát töltött Muszynában, ahol mindig kiszálltam, és endorfinmámorban úsztam a nem túl magas, mégis izgalmas formájú hegyek, a buja növényzetű rétek és a kanyargó Poprád folyó láttán. Azóta nem jártam ezen a vidéken, egészen az elmúlt hétvégéig, amelyet Krynicában töltöttünk.

Krynica-Zdrój (nevének jelentése: "forrás-forrás", de a zdrój szó településnevekben gyógyüdülőhelyet jelent) osztrák alapítású történelmi fürdőhely. 1793 óta működik, de a XIX. század második felében vált igazán híressé, ebből az időből származnak jellegzetes épületei.

A Régi Gyógyforrásház (Wikimedia Commons)
Witoldówka Panzió (forrás: Wikimedia Commons)
A két világháború között Zakopane mellett Krynica volt a függetlenné vált Lengyelország művészvilágának egyik legfontosabb üdülő- és szórakozóhelye (a tátrai üdülőközpont történetéről lásd korábbi bejegyzésünket). Jan Kiepura, a világhírű tenor hárommillió dollárért építtette fel a Willa Patriát, a harmincas évek lengyel építészetének egyik gyöngyszemét, ahol feleségével, Eggerth Márta magyar énekesnővel és színésznővel töltötték emigrációjuk előtti utolsó éveiket.

Eggerth Márta és Jan Kiepura a Willa Patria előtt
Forrás: bryla.pl / Narodowe Archiwum Cyfrowe
A hegyekkel körülvett városka ma számos rendezvénynek ad otthont. Agusztusban a Jan Kiepura Európai Fesztiválon lépnek fel az opera, az operett és a musical lengyelországi csillagai, szeptember első felében a Gazdasági Fórumra érkeznek Európa vezető politikusai. Mi a Futófesztivál apropóján utaztunk ide, ahol három napon át mintegy hétezer gyerek és felnőtt vett részt a legkülönbözőbb futásokon. A szokásos távok - 10 km, félmaraton és maraton - mellett volt többek között jelmezes futás (idén a Flintstone család vitte el a pálmát), Mini Runmageddon (1 km-es extrém gyerekfutás, ahol a legsárosabb lurkó kapja az első díjat), valamint 34, 64 és 100 km-es hegyi futás is. Csapatunk 64 km-t futó tagjára várva többször végighaladtam a sétálóutcán, felkerestem a parkokat, szökőkutakat, szobrokat, majd az eredeti 1937-es kocsin felsiklottunk a Parkhegyre, amelynek a tetején nyáribobpálya és csúszdarendszer működik.

Az 1937-es sikló - forrás: krynica.pl

Adrenalin-hullám - fotó: Bzowska Natália

A közeli Muszyna és Piwniczna-Zdrój szintén gyógyüdülőhelyek, de kiránduló- és síközpontokat is szép számmal találunk a környéken. A vidék egykor az unitus vallású, ukrán nyelvjárást beszélő lemkó népcsoport egyik lakóhelye volt, az 1947-es Visztula akció során azonban a lemkók jelentős részét kitelepítették. Az akció célja az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) megfékezése és egy független ukrán terület kikiáltásának megakadályozása volt, "mellékhatásaként" azonban tömegek váltak gyökértelenné, és megszűnt az egykori Lengyelországra olyannyira jellemző nyelvi, vallási és kulturális sokszínűség. A lemkók sorsát jól példázza a világhírű naiv festő, "Nikifor Krynicki" (Epifan Drowniak, 1895-1968) élettörténete, akit az ország túlsó felén található, korábban Németországhoz tartozó és tökéletesen idegen Szczecinbe telepítettek át. A félanalfabéta és siket anya gyermekeként is kommunikációs gondokkal küszködő művész nem értette meg - vagy nem akarta megérteni - a kommunista hatalom rendelkezéseit, ezért hamarosan újra megjelent Krynicában. Két újabb kitelepítés és visszatérés után a csinovnyikok feladták, és álnéven jelentették be a városban. Évtizedeken át tartó nyomora és megaláztatásai után csak élete utolsó éveiben kapott elismerést. A művész különös alakjáról film is készült, amelyről a budapesti Lengyel Intézet honlapján olvashatunk. Képeiből gazdag gyűjteményt őriz a krynicai sétálóutca gyönyörű épületében található Nikifor Múzeum.


Nikifor (Wikimedia Commons)
Nikifor Krynicki: A krynicai pályaudvar látképe, 1935. Forrás: magazynsztuki.pl
Forrás: polskieradio.pl
Krynica, Nikifor Múzeum - forrás: muzeumsacz.pl


A szczawniki volt unitus (ma római katolikus) Szent Dömötör-templom, a lemkó faépítészet egyik remeke
Fotó: Krakkó blog

2015. augusztus 6., csütörtök

Krakkói hűsítő tippek


Fotó: Krakkó blog

Ha végre egyszer meleg van Krakkóban, azt az ember igazán megérzi. Lehet, hogy néhány fokkal kevesebbet mutat a hőmérő, mint Magyarországon, a levegő azonban gyakran párás, nehéz, vihar előtt pedig igen kellemetlenül érezhetik magukat az időjárásra érzékenyek. Íme, néhány tipp, hogyan tehetünk kellemesebbé kánikula esetén egy hosszabb krakkói tartózkodást.

USZODÁK. A lengyel fürdő- és uszodakultúra sajnos messze elmarad a magyarországiétól. A krakkói aquapark (Park Wodny) Miskolctapolca, Egerszalók vagy akár az Aquaworld után számomra nem jelentett nagy élményt, ráadásul nyáron nagyon tele is van. Az uszodák közül viszont kiemelkedik a Bányászati és Kohászati Főiskola (AGH) hét éve működő saját létesítménye. Jelenleg kisebb felújítás alatt áll, aug. 10.-től azonban ismét használható lesz a sport- a tan- és az élménymedence, a jacuzzi, a szauna, valamint az óriáscsúszda. Gyerekekkel is melegen ajánlom ezt a felfrissülési pontot, főleg, hogy az emeleten méretes játszóház működik. További információ az angol nyelvű honlapon található.

TERMÉSZETES VIZEK. Krakkó központjától mintegy 15 km-re, a repülőtértől nem messze egy kisebb és egy nagyobb mesterséges tavat találhatunk egymás mellett. A fürdőhely hivatalosan a Budzyń nevű településen fekszik, ám minden krakkói csak Kryspinówként ismeri. A strand autóval vagy a 352-es busszal közelíthető meg, és belépővel látogatható. Érdemes reggel érkezni, amikor még nem nagy a tömeg. A fenyőfák hangulatossá varázsolják a tó környékét.

Forrás: wycieczkazdzieckiem.pl
A krakkóiak körében igen népszerű a város területén található Bagry-tó is. Nem voltam még ott, de tudom, hogy a fürdőzés mellett kajak is bérelhető a tavon. A strand a 20-as villamos végállomásától, az ul. Kozia felől közelíthető meg.

Zakrzówek városrész elöntött kőbányája földközi-tengeri tájakat idéz: a hófehér sziklák mélyén türkizkék, tiszta vizű tó ragyog. Fürdőzésre sajnos nem alkalmas, mivel rendkívül gyorsan mélyül, ráadásul a víz alatt elöntött fák, kötelek és egyéb akadályok találhatók. Búvárfelszereléssel és neoprén búvárruhával azonban 30 zł ellenében szabad belépést nyerhetünk Lengyelország állítólag legérdekesebb búvárhelyére (részletek lengyel nyelven itt). A bányató tulajdonosa - egy búváriskola - különböző tárgyakat és járműveket, köztük tűzoltófurgont, autóbuszt és repülőgépet süllyesztett a vízbe, amikről itt található képgaléria, a repülőről készült fotók pedig itt tekinthetők meg. Aki még ennél is többre vágyik, egy extrém zarándoklat keretében II. János Pál pápa talán egyetlen víz alatti emléktábláját nézheti meg egy merülés során. Karol Wojtyła a II. világháború alatt ugyanis az akkor még működő kőbányában dolgozott.
Forrás: extreme-dive.pl

Forrás: wp.pl

HŰSÖLÉS AZ ÓVÁROSBAN. A város központjában marad a dolce vita: fagyi és szökőkútban fürdés. Aki meleg nyári napon csak egyszer is átvágott a plac Szczepańskin, tudja, hogy a gondos lengyel szülők itt hirtelen megfeledkeznek a higiénia kérdéséről, így a tér igazi városi gyerekstranddá válik (lásd nyitó képünket). A kisebbek és nagyobbak mezítláb, ruhában vagy kisgatyára vetkőzve szaladgálnak az utcakőből ki-kitörő vízsugarak között, a bátrabbak pedig a szökőkút medencéjébe is bemerészkednek (ezt a szabályzat elvileg tiltja). A szülők persze vadul fotóznak, videóznak a kézreálló kütyükkel, a gondosabbja még törülközőt is hoz. A gyönyörű, szecessziós tér, a Planty parksáv és a főtér közelsége felejthetetlenné teszi a hűsölésnek ezt a szokatlan formáját.